Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - A szerző nevének feltüntetésére való igény

ESETTÁR Szerkesztik: Dr. Huppert Leó, ifj. Dr. Nagy Dezső és ifj. Dr. Szigeti László. A) Magánjog A 10. Delictum conjugale megtagadása fertőzés veszélye miatt. A peres felek között, a budapesti kir. törvényszék eíőtt folyamatban volt bontó perben ugyanis a felperes beismerte, hogy a harctérről 1915-ben történt hazajövetele után kankó betegséget kapott. Ez a. beismerés a házasság fenntartása érdekében a Pp. 670. és 669. §§. értelmében figyelembe jön. A fellebbezési biróság a beismert tényből azt a következtetést vonta le, hogy a betegség tartama alatt az alperes a nemi érintkezést jogosan tagadta meg. Mindezért az anyagi jog sérelme nélkül helyezkedett a fellebbezési biróság arra az álláspontra, hogy bontó okot nem ad az alperesnek az az elj hogy a felperes nemi betegségének tartama alatt a nemi érintkezést megtagadta. (Curia P. III. 8585/1927. — 1928. augusztus 29-én.) A 10. Gyermek elidegenítése az apától — házastársi kötelesség súlyos megsértése. A gyermeknek az apától való elidegenítését és az apa ellen való oly gyűlöletre való tanítást nem teszi menthetővé az apának az a magatartása se, hogy az apa idegen nővel szerelmi viszonyt folytatott és folytat, (Curia P. III. 8585/1927. — 1928. augusztus 29-én.) A 10. Egyezség házasság felbontására. Megfelel az anyagi jognak a fellebbezési biróságnak az a jogi álláspontja, hogy a felperes késedelmére nem szolgálhatna mentségül, ht>. a valóságnak megfelelne is az a ténybeli előadása, hogy a keresetet azért nem indította meg korábban, mert az alperessel abban állapodott meg, hogy az fogja a bontó pert meginditani ellene a Ht. 77. §-a a) pontjában meghatározott hűtlen elhagyás alapján, mert az ily megállapodás, ha valójában létrejött volna is, semmi irányban sem birhatna joghatállyal s a házasság erkölcsi jellegével ellentétben álló ily megállapodásra a felperes sikerrel semmiként sem hivatkozhat. (Curia P. III. 6182/1927. - 1928. szeptember hó 27.) 1