Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Eladó kártérítési igénye ingatlan vételügylet nem teljesitéséből

39 més miatt a teljesítés lehetetlenné vált. Hivatkoztak arra, hogy emberemlékezet óta ily rossz babtermés nem fordult elő: állítólag az 1880. évek óta. Ez a védekezés lényegében hasonló a háborús években hangoztatott gazdasági lehetetlenüléshez, melyet a magánjogi törvénykönyv javaslatának 1150. §-a végleges formába is önt és igy jogrendünk állandó épületébe illeszt be. A felperesek ezzel szemben azt hangoztatták, hogy tőzsdei forgalom alapja az elvállalt kötelezettségek feltétlen teljesítésében való bizalom, a kölcsönös kockázat viselése és ezért egyrészük a szállítás teljesítését követelte, másrészük pedig a szerződési és a lejárat idején fenállott magas napi árak közt mutatkozó teljes árkülönbözetet. Érthető ezek után, hogy nagy érdeklődés előzte meg a tözsdebiróságnak precedenst alkotó Ítélkezését ezekben a babperekben, ahol tehát a tőzsdei életre jellemző szigorú jog csapott össze, a méltányosságot követelő általános magánjogi elvvel. A döntés igen helyesen méltatta az összes jogos érdekeket. Nem adott helyt az eladók azon kérelmének, hogy az áruhiány, illetve a várt termés elmaradása miatt ügyleti kötelezettségük teljesítése alól felmentessenek. A tőzsdebiróság annál kevésbé szankcionálhatott ily álláspontot, mert a tőzsdei forgalomban a feleknek a legmesszebbmenő módon kell számolniok azzal, hogy kötelezettségeiknek minden körülmények közt meg kell felelniük. Az áralakulást a belföldi és világpiaci tényezők egész sora befolyásolja és igy senki sem hivatkozhatik arra, hogy valamely tényező oly rendkívüli módon alakította a keresletet és kínálatot, hogy erre gondolnia nem lehetett ós igy valamely ténykörülménynek uóbb nemvárt módon való alakulására nem lehet hivatkozni desobligálás céljából. Amikor azonban a tőzsdebiróság a vállalt kötelezettségek fenállását elvi éllel deklarálta, már az ebből eredő jogkövetkezmények levonásánál igenis méltatta a fennforgó nehézségeket és expediensül azt az elvet alkalmazta, hogy egy nyilvánvaló és mindenki előtt ismeretes rendkívüli tényt — az idei katasztrofális babtermést — minden érdekeltnek tudomásul kell vennie és senki nem követhet oly üzleti politikát, amely a köznek (a piacnak) általános érdekeivel ellentétes. Nem engedi meg tehát a tőzsdebiróság, hogy teljesítést követeljen a vevő attól az eladótól, akinek az áruhiány. miatt valóban nem állott módjában effektív árut szállítani, hanem elvileg csak kártérítést enged meg; a kártérítések láncolatos kiegyenlitése pedig clearingszerüen lehetővé teszi az érdekeltek