Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Eladó kártérítési igénye ingatlan vételügylet nem teljesitéséből

38 Tőzsdei babperek.Az 19*28. nyár abnormális száraz­sága katasztrofális babtermést idézeti elő: mig hazánk átlagos évi babtermese 2000 waggohra tehető, addig eb­ben az évben csak 200 waggon áru került a piacra. Az óriási áruhiány folytán az árak valósággal ugrásszerűéi: emelkedtek. A nyár elején még 35 pengő volt a bab ára 100 kg.-ként, augusztusban a tőzsdei forgalomban 50 pen­gőn felül emelkedett, de szeptemberben 60 pengős, októ­berben 70—80 pengős árak is előfordultak. Ily körülmé­nyek között az áruhiánnyal küzködö eladók fedezeti véte­leikkel még fokozottabb mértékben nyomták a piacot, ugy, hogy a valósággal meglevő csekély árukészlet a há­borús időkre emlékeztető módon cserélt egyre gazdát, mind magasnltb árak mellett, ami természetesen még fo­kozta a derout-ot. Szinte láncszerű volt ez a folytonos továbbeladás, annál is inkább, mert gyakran magát a kö­tésüket ruházták át a felek egymásra s igy latensügyle­tekkel is „tovább forgatták" ugyanzat a néhány waggon babot. , i Amikor a szállítási határidő augusztus-október hó­napokban lejáróban volt, az eladó az áruhiány miatt gá­tolva volt a szállításban, illetve spekuláns eladásoknál a túlzottan felcsigázott árak mellett nem birt fedezeti vé­telt eszközölni, minek folytán kénytelen volt vevőjének bejelenteni, hogy kötésbeii kötelezettségének nem tud ele­get tenni. Minthogy pedig az emiitett módon az érdekel­teket többnyire a kötések egész láncolata fűzte egybe, ennélfogva a vevő ugyanezen bejelentéssel élt saját vevő­jével szemben és igy tovább; ezzel szemben az eladók vagy hallgattak és vártak, mig a teljesitési határidő le­jár vagy már az eladó bejelentésekor nyomban a nemtel­jesités miatt jogfentartó nyilatkozattal éltek és miután a tőzsdei elévülési idő nem engedte meg, hogy a kereset­inditással sokáig várakozzanak, ennélfogva a lánc formá­jában továbbfutó perlések tömegével indultak meg és igy egy-egy kötés folyományakép ugyanaz az érdekelt fél többnyire felperesként állott szemben saját előzőjével szemben és ugyanakkor alperesként szerepelt vevőjével szemben. A perek nagy tömegén felül, ami jóformán a babpiac egész érdekeltségét megmozgatta, az adott még e perek­nek különösebb érdekességet, hogy a gazdasági lehetetle­nülés problémája került a tözsdebiróság által eldöntendő viták homlokterébe. A teljesítést megtagadó alperes e perekben ugyanis azzal védekezett, hogy reá nézve közvetlenül illetve saját előzőjének ugyan ilyen védekezése folytán, közvetve: a katasztrofális és minden számítást meghiúsító babter-

Next

/
Thumbnails
Contents