Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Eladó kártérítési igénye ingatlan vételügylet nem teljesitéséből

37 Ivett a kártérítési igény érvényesítésére. Nem volna helyes a Kúria kijelentésének azt a tartalmai tulajdonítani, hogy az eladó tartoznék a teljesítési vulgo yételárkövetelési igényt peresíteni és énnek eredménytelensége esetén térhetne reá az eladó a kártérítési igényre, mert ily körülmények között a kártérítési igény elismerésének gyakorlati értéke az oly adóssal szemben, ahogy Grosschmied mondja, adna ugyan mogyorót, de az üres volna. Sajnálatos tehát, hogy a Kúria dodonai rövidsége mellett nem jelölte meg világosan az eladónak a Kúria felfogása értelmében a teljesítési igény érvényesítése körüli igény kötelező tennivalóját. Ami az ingatlan el nem adására vonatkozó utalást illeti, fentebb reámutattunk kereskedelmi jogi gyakorlatunkra, amely az eladó kárigényének előfeltételéül a kereskedelmi forgalomban is megkívánja a vétel tárgyának előzetes értékesítését. Természetszerűnek tartjuk, hogy amíg ez az álláspont a kereskedelmi jogi gyakorlatban érvényesül, addiig a magánjogi gyakorlat nem lehet kommerciálisabb szellemű. De minden esetre adott formájában jelentős a Kúria állásfoglalása, mert ebből deriválódik az a kúriai állásfoglalás, hogy az ingatlan eladása esetén az érékcsökkenési igény az eladó javára az alperessel szemben fennáll. Gyakorlati szempontból a döntés ezen része igen örvendetes. Sok esetben az eladó azért adja el ingatlanát, mert a saját gazdasági helyzete akárminö okból számára az ingatlan értékesítését előírja, ha ily esetben a vevő az ingatlant a megkötött szerződés után nem veszi át s a vételárat nem fizeti, viszont az eladónak ingatlana pénzzétételére továbbra is szüksége van, ugy alig marad más választása, minthogy ingatlanát más valakinek eladja, mert nincs módjában kivárni, amig a bíróság a vételárkövetelés iránt netán meginduló perét elbírálja. Méltánytalan volna azonban az eladót elütni attól az igényétől, hogy szerződésszegő vevőjétől az esetleg időközben beállott értékcsökkenést kártérítés eimén ne igényelje. De közgazdaságilag is kívánatos, hogy a. jog szabályai akként alakuljanak ki, hogy a felperes ne legyen kénytelen a teljes vételári igényt érvényesíteni, hanem mód adassék neki az ingatlannak más részére való eladás után csupán a másodszori eladással előállott értékkülönbözet megtérítését igényelni. A Jogvitának erre a kisebb összegre való lokalizálása számos más esetben is felvetődik, és épen ebben rejlik a kérdés közgazdasági jelentősége, hogy jogszabályainknak az ilyen kár Lokalizálási törekvéseket pártfogolni kell és jogszabályaink ne kényszerítsék a feleket a nagyobb összegű viták köriili perre, amikor a per kisebb összegre is korlátozható. B. S.