Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - Dr. Meszlény Artúr: Személyi és családi jog [könyvismertetés]

85 várható eredmények alatta marad: emiatt beálló károsodásának esetében vállalati dijának a méltányosság szerint való fölemelését kérheti; eszerint az adott esetben, amelyben a vállalati díj várható terméseredményhez igazodóan volt megszabva és igy a termás csekélysége a felperesnek nyilvánvaló vagyoni hátrányával jár: a felperes az anyagi jognak megfelelően inditotta keresetét. (Kúria P. IV. 4589/1928. — 1929. április 3-án.) A 357. Ügyvédi munkadíj és ügytárgy értéke. Ügyvéd eljárásánál az ügytárgy értékének számszerű pontos meghatározása csak százalékos dijszabás kikötése és kötelezése esetében szükséges. Egyébként elégséges annak a körülménynek a mérlegelése, hogy a félnek milyen anyagi és erkölcsi érdeke fűződött az ügyhöz. (Kúria P. VI. 6593/1928. — 1929. január 30-án.) A 357. Ügyvédi dijszabás alkalmazása. A birói gyakorlat szerint az ügyvédi kamarák részéről közzétett, úgynevezett irányitó dijszabás a maga egészében alkalmazandó a biróság által, ha a felek az ügyvéd díjazására nézve a dijszabás alkalmazásában megegyeztek. A megegyezés felek közt a fentiek szerint érvényesen létesülvén, alapos a felperesnek az a panasza, hogy a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, amely szerint a felek között az ügyvédi dijakra vonatkozólag 'létesített megállapodást figyelmen kivül hagyta, jogszabályt sért. E helyen megjegyzi a kir. Kúria, hogy a fizetés idejében lévő dijszabás alkalmazása lévén kikötve, a felperes a pénzérték ingadozása miatt változásoknak kitett díjtételek mellett nem ís lehetett abban a helyzetben, hogy a díjszabás egyes tételeit a bizonytalan fizetés időpontjára vonatkoztatottan a megbízóval részletesen ismertethette volna, ezért a fellebbezési bíróságnak az ügyvédi dijszabás alkalmazhatása ellen felhozott ezt az indokát nem teszi magáévá. (Kúria P. VI. 191/1927. — 1929. január 16-án.) A 357. Ügyvédi munkadíj és ügytárgy értéke. Rendesen ugyan a félnek az ügyhöz fűződő érdeke tekintendő ügy értéknek s az ügyvéd díjazást a félnek az ügyhöz fűződő érdekéhez mérten igényelhet, ha azonban az ügyvéd az illeték kisebb összegének szabályellenes kieszközlése végett tudatosan az igazi ügy értéknél kisebbre utaló, valótlan adatokat terjeszt a hatóság elé, utóbb az azokban foglaltnál nagyobb ügyértékre nem hivatkozhatik s abból a maga részére előnyt nem érvényesíthet, mert az ilyen eljárás a jó erkölcsökbe ütközik, a jóerkölcsökbe ütköző igény érvényesítéséhez pedig a birói jogsegély sikerrel nem igényelhető. (Kúria P. VI. 3871/1927. — 1929. április 26-án.) A 357. Ügyvédi megbízás. Tekintve, hogy ez az okirat felperesnek, mint ügyvédnek van címezve és kifejezett megbízást tártai-