Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1929 / 6. szám - Dr. Meszlény Artúr: Személyi és családi jog [könyvismertetés]
84 ügylet érvényességének megtámadása és ebből folyóan az előbbi állapotba visszahelyezéshez való igény nem tartozik. (Kúria P. IV. 5297/1928. — 1927. május 1-én.) A 352. Ajándékozási igéret. Az ajándékozási igév&t ugyanis, ha komolyan tétetett és a kedvezményezett részéről elfogadtatott, kötelmi alap arra, hogy a kedvezményezett a teljesítést igényelhesse. (Kúria P. V. 5564/1927. — 1927. április 17-én.) A 354. Hitbizomány és haszonbérlet. Minthogy a hitbizományi birtokos által kötött haszonbérleti szerződés az utódot a haszonbérlet tárgyát, tevő javakra nézve azoknak tettleges átvételében és a haszonélvezettel járó jogoknak tetszés szerint való gyakorlatában, vagyis a hitbizomány teljes haszonélvezetében gátolja, a hitbizományi hatóság által jóvá nem hagyott haszonbérleti szerződés a hitbizományi birtokos halálával megszűnik. A kereset tárgyává tett óvadék a haszonbérleti szerződésnek járulékos ügylete lévén, osztja a főügylet sorsát, s amennyiben a főügyletnek ninos kötelező kihatása a hitbizományi birtokban a szerződést kötő hitbizományi birtokost követő uj hitbizományi birtokosra, ép ugy nem felel az utóbbi, hitbizományi birtokos a főszerződés biztosítására az előző hitbizományi birtokos által felvett óvadékért sem, csak abban az esetben, ha a szerződést a hitbizományi hatóság az 1869. április 7-i iigazságügyminiszteri rendelet 17. §-ának megfelelően jóváhagyta, kivévén, ha az utóbbi hitbizományi birtokos a szerződő hitbizományi birtokosnak egyúttal örököse. (Kúria P. VI. 4789/1928. — 1929. február 1-én,) A 355. Munkaképtelenségi járadék természete. A munkaképtelenségi járadék a nyugdíjjal lényegileg azonos szolgáltatás; B) alatti levelében foglalt jogfenntartás tehát ezt az igényt is felöleli. Nem sérti tehát az anyagi jogot a felebbezési bíróságnak az az ítéleti döntése, amely szerint felperest a nyugdíjhoz való jogának fenntartása folytán a munkaképtelenségi járadék megilleti. Az a tény, hogy a B) alatti szerint az alperestől kapott öszszegben végkielégítés is bennfoglaltatik a munkaképtelenségi járadék igény érvényesítését nem gátolja; alperes azonban az 1919/1920. M. E. sz. rendelet 13. §-a értelmében a nyújtott végkielégités összege erejéig beszámítással élhet. (Kúria P. II. 7681/1927. — A 35(i. Vállalkozásj szerződés lehetetlenülése. Anyagi jogi szabály, hogy ha a vállalkozó lehetetlenné teszi a vállalat tárgyának előállítását, őt a kikötött dij nem illeti meg. (Kúria P. IV. 4589— 1928. — 1929. április 3-án.) A 356. Vállalkozó kártérítési követelése. Az anyagi jog szerint a vállalkozó, ha a munka eredménye a megrendelő által szolgáltatott anyag hiányossága miatt a rendes körülmények között