Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - Az üzemutódlás kérdéséhez

286 az elárverezett dolgok tulajdonosának, illetve az uj bérlő a régi .bérlőnek munkásbiztositási járulékaiért felelőssé válnak. Hogy ez az egyes esetekben milyen méltánytalanságokra vezethet, mennyire ártatlanokat, vagy már egyébként is éppen ez ügyben súlyos károsodást szenvedett feleket sújthat (pl. a bért nem fizető bérlő bérbeadóját), azt bővebben fejtegetni valóban felecdetges volna — a magam részéről még ennél is fontosabb szempontnak tartom, hogy e döntvény nyomán a gazdasági életbe a bizonytalanságnak uj eleme kerül bele, s a felbomlott vállalatok romjain ujaknak felépítése, a lezárt üzletek újbóli kinyitása annyira megnehezitődik, hogy ezt éppen a mai súlyos gazdasági viszonyok között csak a legnagyobb aggállyal nézhetjük. E döntő- mélyén véleményem szerint, mint legfőbb mozgató erő, egy súlyos gazdaságpolitikai meggondolás rejlik, amelyet a döntvény szövegében kifejezésre juttatott következő szembeállítás egészen világosan domborít ki: „Elvitathatatlan, hogy az üzemutódlási felelősség szigorú jogszabályai egyes esetekben megnehezítik valamely üzem létesítését, vagy egy régi üzem helyiségeinek ujabb bérbeadását. Viszont a társadalombiztosítás intézményének zavartalan működése ós az ehhez szükséges anyagi eszközök biztosítása oly közérdek, amely előtt egyes magánérdekeknek is háttérbe kell szorulniok/' Ez a szi&mpomt, amelyben a magunk részéről a döntés ily irányú meghozatalának — a Beck által felhozott jogelméleti indokoknál primerebb jelentőségű mozgatóját látjuk — a. Társadalombiztosító anyagi boldogulását kívánja előtérbe helyezni a magánérdekekkel szemben. Kétségtelen, hogy i\ társadalombiztosítás zavartalan müíódését közérdekűnek minősitnetjiik — összhangban a döntvénnyel. De vájjon helyt áll-e az a szembeállítás, hogy a másik oldalon csak egyes magánérdekekről van-e szó akkor, amikor ujabb üzemek léi esi léséről beszélünk? Az hogy A. vagy B. nyithat-e uj üzemet, az lehet A-nak és B-nek magánérdeke. Uj üzemek létesítése, s ezt elősegítendő: a helyiségek bérbeadásának megkönnyítése révén ujabb munkatelepek létesítése — már közérdek, még pedig éppen jelen viszonyaink között igen nyomatékos figyelembevételt érdemlő. Nem a magán és közérdek áll tehát itt szemben, ha e kérdést a döntvény által felvetett irányban a gazdasági szempontok mérlegére helyezzük, hanem két közérdek, amelynek fontossági fokán valóban lehet vitatkozni gazdaságpolitikai megfontolások alapján. Bevallom, hozzám közelebb áll a termelés fokozásához és munkaalkalmak teremtéséhez fűződő érdek — s éppen ezért súlyos aggállyal nézem az uj üzemek létesítésének e döntvényből folyó súlyos megnehezítését. Az uj üzemek létesítésének e megnehezítéséből egyébként még a társadalom-