Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - Az üzemutódlás kérdéséhez

287 biztosítási intézményre is több gazdasági hátnánjy hárul, mint amennyi előnyt jelenthet számára az üzemutódlás elvének gyakorlati érvényesítése. Ezekben a kétségbeesett ügyekben, ahol ninos jogügylet utján szerző utód — a végén úgyis osak le kell irni a társadalombiztosítási járulékot is, viszont igy .gyakran elmarad az uj üzembői nyerhető bevétel. Az üzemazonosság tényének az üzemutódlási felelősséget megállapító kihatása azonban aggályosnak mutatkozik még a Beck által kiemelt azon elv szempontjából is, hogy magának az üzemnek kötelezettséggel való terhelését fogadjuk el alapul. Ebből az elvből csak az lenne következtethető, hiOígy ha az üzem folyamatossága következtében, az uj üzem a végi üzem megtörés nélküli folytatásának tekinthető, ha a régi üzemben rejlő good will érték szinte maradék nélkül átment az uj üzembe — akkor lehessen a folytatólagosságban élő üzemet a jogutódlási felelősséggel terhelni. De e döntvény sokkal messzebb megy. Az üzemazonosság itt annyit jelent, hogy azonos jellegű üzem folytatódik-e azon a helyen. Ha a megbukott, kávéház rolvóját lehúzzák, s ha ott hosszú hónapok multán újonnan átalakítva ós berendezve egy uj kávéház nyilik meg, uj köntösben ós más cim alatt, akkor az az uj kávéháztulajdonos e régi üzemből igazán semmiféle eszmei értékhez sem jutott — de az „üzemutódlási" feleiősség szigorú szabályai vele szemben is érvényesülnek. A felelősség megállapításában erre a szigorra nem is tudok példát egész jogrendszerünkben. Ott, ahol utódlási felelősség, valamilyen helyzetből objektíve adódik, a keretül szolgáló jogintézmény vagy jogügylet maga szolgál az átvevőnek figyelmeztetésül arra. nézve, hogy bizonyos kötelezettségekért esetleg helyt kell állania. Ily esetet illusztrál a Beck által felhozott példa is. Beck arról beszél, hogy a részvényes érdekeltség teljes kicserélése esetén az uj részvényes csoport felelős a részvénytársaság régebbi kötelezettségeiért. Ez a felelősségátszállás azonban ké<t igen fontos vonatkozásban tér el a döntvény azonossági felelősséget proklamáló elvétől. Az egyik az, hogy aki a. részvénytársasági köpenyt ölti magára, annak tudni és számolni kel! ily felelősség lehetőségeivel. De — másrészt — az ilyen részvénycsere kapcsán maga az üzem változatlan, a részvénytársaság életműködése folyamatos. A „szigorú üzecmazomosság" a döntvény szerint a felelősséget megállapítja abban az esetben' is, ha a telepen olyan üzem folytatódik, mint előző volt. A részvénytársaságnál ugyanaz az üzem működik tovább. Ez a disztinkció gazdaságilag és jogilag alapvető jelentőségű — s amikor e döntvény az üzemutódlási felelősséget ebben a mérvben kiterjeszti, akkor már többet mond ki az üzem felelőssé tételénél — szinte a foglalkozási ág felelősségét állapítja meg. A végére hagytam a törvény szövegére való hivatko-