Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - A jóhiszemü birtokos joga a gyümölcsökhöz az ügylet érvénytelensége esetén

284 az 'engedményezések érvényességét nem érintheti. Minthogy pedig igen gyakran a fuvarlevélszerü igényjogosult és a íuvarlevétfeiülvizsgáló iroda között megbízási viszony áll fenn, amelyben a fuvarlevél felülvizsgáló iroda ia követelés behajtására nyert megbizást és csak kifelé, a fuvarozó intézettel szemben jelentkezik engedményesként, mint a követelés tulajdonosa, — csak bűnvádi eljárás folyamán állapítható meg az, hogy vájjon vétett-e a rendelet ellen, mert a rendelet nem perjogi szabályozást célzott és nem a fuvarlevél felülvizsgáló irodák perjogi vagy magánjogi helyzetét akarta szabályozni, hanem csupán esetleges visszaélésekkel szemben kívánta védelemben részesíteni a fuvaroztató feleket. Hogy maga a rendelet sem kívánta azt megszüntetni, hogy a fuvarlevél felülvizsgáló irodák perben érvényesitsék a fuvarozási szerződésből a vasút ellen támasztható igényeket, annak bizonyítéka éppen ugyanezen rendelet 7. §-a, amely azt tartalmazza, hogy a fuvarleveleket felülvizsgáló iroda tulajdonosa, a felszólamlás következtében a közlekedési vállalat által megállapitott és folyóvá tett összeg nagyságáról, úgyszintén a közlekedési vállalat ellen indított perben megállapitott összeg nagyságáról is, a fuvarokmányok szerint felszólamlásra jogosultat, illetve megbízót 30 napon belül értesíteni köteles. Nem férhet kétség ahhoz, hogy amikor maga a rendelet a felülvizsgáló iroda által megindított perről beszél, nem kívánhatta kizárni a fuvarlevél felülvizsgáló irodát abból a mindenkit megillető jogból, hogy, ha a vasút az igényt el nem ismeri, azt perrel, az ő felperessége alatt, a bíróság előtt érvényesíthesse, mert ezzel keresztülvihetetlen kötelességet rótt volna a fuvarlevél felül vizsgáló irodára. Ami már most a Kúria határozatának a megbízási viszonyra vonatkozó részét illeti, az szakított a Kúria P. VII. 1077/1917. számú Ítéletével egyező állandó bírói gyakorlattal, mely szerint, a megbízott, ha erre fel jogosíttatott a megbízási szerződésben, jogosítva van a megbízóját illető követelést saját felperessége alatt az adóssal szemben érvényesíteni. A Kúria e kérdésben elfoglalt uj álláspontja aggályos, mert a megbízás tartalmát a megbízó szabadon állapithatja meg, a megbízás korlátlan ura a megbízó és annak határait csak erkölcsi korlátok képezhetik. Ha a megbízó ki fejezetten arra is megbizást ad, hogy a megbízott a saját nevében megbízója részére pert indíthasson, ennek sem perbeli, sem magánjogi akadálya nem ehet, amint az a M. M. T. 1616. §-ában is kifejezésre jut. Ezt az álláspontot erősiti a Pp. 71. §-ának második bekezdése is, amely szeirint perbeli cselekvőképessége