Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Kisebbségi védelem és korlátolt felelősségü társaság

19 által okozott kárért. De odáig' ez sem megy, hogy az egyes tagot a többi taggal szemben tegye felelőssé.' A jelenlegi szabályozás az elmondottaktól teljesen el ís tekintve, kétséget hagy aziránt, hogy egy tag is elegendő-e a többséget alkotó tagok megtámadására, vagy a kisebbség (Vio) valamennyi tagja szükséges-e! Ha elvi okok nem szólanának egy ilyen szabályozás ellen, akkor sem szabadna megelégedni a „szándékos kárositás"-nak a Terv.-ben használt kifejezésével, hanem az ilyen keresetek legszűkebbre szorítása céljából csak azok volnának feleletre vonhatók, akik „az eredményt tudva és akarva" okozták a társaságnak a kárt. 4. A német G. m. b. H. törv. nem szabályozza az egyes tag jogát a könyvek és iratok betekintésére vonatkozólag. A Treu und Glauben elvéből vezette le a Reichsgericht2 az egyes tag betekintési jogát, — esetleg a társasági szerződés rendelkezései ellenére. Az osztr. törv. a német Hgb. 263. §-ából indul ki, minden tagnak a mérleg egy példányához ad jogot, s egy héttel a közgyűlés előtt a társaság könyveibe és irataiba a tagoknak betekintési jogot enged. Á Terv. ezt az osztrák rendelkezést két irányban kívánja fejleszteni. 1. Jogot ad minden tagnak, hogy az ügyvezetőktől, — a társaság komoly érdekének veszélyeztetése nélkül — minden ténybeli felvilágosítást — szavazó jogának gyakorlása érclekében megkérjen; 2. ezen felvilágosítás vagy a könyvek megvizsgálása tekintetében a tag és az ügyvezető között felmerült vitát nem peres birói fórum elé utalja. Az első helyen érintett intézkedés, céltalan és veszedelmes, különösen a revizió intézményének meghonosítása esetén. A könyvek és az irományokba való betekintés joga sok esetben illuzórius lesz ugyan megfelelő felvilágosítások nélkül, de a felvilágosítások megadása esetén sem fog realitásában sokat nyerni. Teljesen az ügyvezetőre van bízva, milyen felvilágositáist adjon meg. Megtagadhatja, ha a társaság ..komoly érdekét" veszélyezteti, vagy ha olyan kérdésre vonatkozik, ami a szavazőjog gyakorlásával nincs közvetlen kapcsolatban. Egyébként is mivel a „tények", amelyekre a kérdés joga egyedül vonatkozik, vagy a könyvekbe, vagy az iratokba le vannak fektetve szükségszerűig, ez a kérdezési jog kevés biztonságot nyújt a hitelezőnek. Ellenben annál nagyobb veszedelmet a többségre s esetleg a társaságra nézve. A Terv. ugyanis nem köti időhatárhoz a kérdezési jogot. Ha nincs felügyelőbizottság, ugy a, tag annyiszor kérhet ily nemű felvilágosításokat, ahányszor akar; s ha a társaság jól felfogott 2 Az Ítéletek idézve Hachenburgnál II. 128. old.