Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Kisebbségi védelem és korlátolt felelősségü társaság

17 nál és késedelem nélkül tartoznak az összehívás iránt intézkedni. Helytelen intézkedést vett át a Terv. a német törv. 50. §-ából, amikor a taggyűlésre, tehát a többségre bizta az így történt Összehívás által okozott költség ki által való viselésének kérdésében való döntést. Ez végeredményében azt jelenti, hogy a legkisebb rizikó, amit * taggyűlést összehívó kisebbség viselni kénytelen, az összehivás és a taggyűlés összeillésének költsége, ami adott esetben tekintélyes lehet, Semmi akadálya sem lehet annak s a társaság érdekét sem sérti, hogy ebben a kérdésben perenkivüli eljárásban bíróság döntsön. 2. A leghatékonyabb kisebbségi fegyver, amelyet a Terv. a K. T. 174. §-a nyomán nyújt, a minden társasági tagot megillető kereset a törvénybe, vagy a társasági szerződésbe ütköző határozat ellen. A német T. e jogot nem ismeri, a gyakorlat fejlesztette ki,2 az osztrák törv. 41. §-ában hasonló jogot ad, amely azonban a társasági szerződés megszegésének eseteire nem terjed ki. A Terv. kizárja a megtámadási jogot, ha a tag a határozathoz hozzájárult, abban utólag megnyugodott, vagy ha a. jelenlétében meghozott határozat ellen azonnal nem tiltakozott. Helytelen az az intézkedés, amely a megjelent, de nem tiltakozó tagot kizárja a megtámadási jog gyakorlásából. Számtalan eset lesz, ahol annak megismerése, hogy a határozat a törvénybe, vagy a társasági szerződésbe ütközik, időt kiván, azonnal fel nem ismerhető. Az a tag, aki tartózkodik a szavazástól, anélkül, hogy tiltakoznék, feljogosítandó a törvényes időn belüli támadó joggal. A támadó jog gyakorlására a Terv. 30 napot enged3 attól a naptól számítva, hogy a határozatot a határozatok könyvébe bevezették. Ez a „határozatok könvvea, amely a Kunz-féle tervezetből átvéve a Terv. 39. §-ában újból szabályoztatik, s amelybe való bevezetés a határozat érvényességének feltétele, nem a közgyűlési jegyzőkönyv pendantja. A jelenlegi szabályozásból kivehetőleg a határozat meghozatalának nemcsak érvényességi feltétele, de egyetlen bizonyítási eszköze is e határozatok könyve, ugy, hogy a visszaélés legkönnyebb módja az lesz, ha bevezetik ugyan a hozott határozatot ebbe a könyvbe, de nem ugy, amint hozták. Nehéz belátni, hogy a Kunz-féle Terv. 373. §-ának helyes szabályozását4 miért kellett megváltoztatni s egyfelől megnehezíteni a bizonyi2 Sajátos alakulását 1. Hachenburg II. köt. 112. s köv. old. 3 A nemet jogban nincs időhatárhoz kötve.(l. helytelenitően Hachenburg II. köt. 119. old.) 4 Ugyanúgy az osztr. törv. 40. §?a.