Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Kisebbségi védelem és korlátolt felelősségü társaság

16 hanem oly igényeket, amelyek a társaságéi, de amelyeket egy merev ós önző többség nem respektál. Tehát csak annyiban szólhatunk kisebbségi védelemről, amennyiben a kisebbség és a társaság érdeke korrespondeál, — szemben a többséggel. A társasági érdek plattformján találkozik többség és kisebbség. Ahol a többség külön, önző ós a társaság érdekével ellentétes érdekeket követ, ott siet a kisebbség védelmére a törvény, hogy a többséget a társasági, — tehát közvetve a kisebbségi érdek tiszteletben tartására kényszerítse. Vagyis a kisebbségi védelem nem a kisebbség akaratának a társaságban való feltétlen érvényesülését célozza, hanem a társasági célnak érvényesülését a helytelen irányba, tévedt többségi akarattal szemben. A kisebbségnek nyújtott jogi eszközök a többségi akaratnak törvényes mederbe szorítására részint közvetlenek, vagyis olyanok, amelyek a kisebbségi — legális — akarat peres vagy perenkivüli érvényesítésére szolgálnak, részben közvetettek, amelyek a társasági alakzat felépítésében (határoratképesség szabályozása, ügyvezetők felelőssége, revízió stb., stb.) biztosítják a kisebbségi akarat érvényesülését. 1. A közvetlen jogeszközök sorában első helyen áll a törzstőke 1—10-ét képviselő tagok joga, hogy az ok és cél megjelölése mellett Írásban bármikor kérhetik a taggyűlés összehívását (Terv. 44. §.). E rendekezéssel a Terv. kivételt statuál az ügyvezetők egyébként fennálló kizárólagos taggyűlés összehívására irányuló joga tekintetében. A német kommentárok1 szerint a kisebbség* joga nem nyugszik eogens szabályon, az alapszabályok e jogot elvonhatják. A Terv. 44. §-ának szövege nem hagy kétséget aziránt, hogy e jogától a kisebbség nem fosztható meg. A gyűlés összehívására hivatott közeg vagy teljesiti a szabályszerűen elejét erjesztett kérelmet, vagy nem. Nemleges esetben törvényellenes magatartása jogkövetkezménnyel nem jár, noha helyes volna a szándékos mulasztást a 112. §. 2. bek. 4. pontjában kereskedelmi vétségnek minősíteni. Ellenben a kérelmezőknek maguknak van joguk a taggyűlés összehivása iránt intézkedni. Az idevágó intézkedés azt kívánja, hogy 3 nap alatt történjék meg az illetékes közeg által az összehívás. Adott esetben e 3 napos terminus tul rövid lehet s ezért helyesebb akár az osztrák tv. rendelkezése (ohne Verzug) akár a németé, amely időhatározást egyáltalán nem ad. A dolog természetéből következik, hogy az ügyvezetők azon1 Hachenburís II. kötet 174. old., Brodmann 192. old.