Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4. szám - Az 1928. év magánjogi és hiteljogi birói gyakorlata. Irták: dr. Glückstahl Andor, dr. Huppert Leó és dr. Varannai István [könyvismertetés]

61 B021. Kereskedelmi ügyletek általában; versenytilalom. Az anyagi jogszabályok értelmében az ipar önálló szabad -gyakorlása — különösen üzletátruházással kapcsolatban helybeli és nem indo­kolatlanul bosszú időre szóló kikötések mellett — a felek által komoly okból szerződésileg korlátozható annyiban, hogy e szerző­dés az illetőnek megélhetését és boldogulását méltánytalanul ne gátolja; az ezzel ellenkező oly versenytilalmi kikötés azonban, amelyvalakit a foglalkozásának gyakorlásában akár a közérdek, akár a saját gazdasági érdeke szempontjából komoly indok nélkül súlyosan, méltányíulamul, vaigy túlságosan gátol, a jó erkölcsökbe ütközik, és mint ilyen semmis. A felperesek és az I. rendű alperes között kötött, a B. alatt csatolt okiratban foglalt, fennebb megjelölt versenytilalmi kikötés lielybelileg S. községre van korlátozva, és ez a korlátozás a község nem nagy terjedelménél fogva a fennebb megjelölt követelmé­nyekbe nem ütközik, ez okból ebből a szempontból tekintve a fennebb megjelölt versenytilalmi kikötés nem érvénytelen. A szerződésben kikötött időbeli korlátozásnak „addig, mig a vevőknek S.-on szódavizgyára lesz" szavakkal való meghatározása határozatlan ugyan, és közel áll az időbeli korlát nélkül való versenytilalmi kikötéshez, azonban az ily kikötés önmagában véve érvénytelennek még sem tekinthető, hanem csak azt vonja maga után, hogy a versenytilalmi kikötés időbeli korlátozásának az a része érvénytelen, amely a méltánytalanul túlságosan hosszú idő­tartam bekövetkeztét követő időtaramra vonatkozik. Minthogy pedig, ha a nem túlságos hosszú időtartam záró idő­ponja a szerződésben kifejezetten meghatározva nincs, a feleknek a szerződéskötéskor erre vonatkozóan megegyezésre jutott akaratát, —1 vagyis a szerződésileg kikötött versenytilalom időbeli korlátját, — tekintettel a szerződés tárgyára, a vételár nagyságára, és arra az érdekre, amely a felpereseket, mint vevőket, abból a célból, hogy az eladó fél üzletfeleit magához szoktathassa, az eladó I. rendű alperes versenyének eltiltásához köti az iparszabadság elvének szem. előtt tartása mellett a fennforgó körülményekhez és az ügy­let természetéhez képest — esetleg szakértők meghallgatásával — a méltányosság szerint kell meghatározni. (Kúria P. IV. 4936/1927. — 1928. február hó 1-én.) B021. Kereskedelmi ügyletek általában; érvénytelen ügylet el­ismerése. Az alapul szolgáló kötelem birói uton való érvényesít­hetetlenségénél fogva az arra vonatkozó tartozáselismerésre, nem­különben az ennek alapján teljesített szolgáltatásra alapított igény érvényesithetőségo is ki van zárva. (Kúria P. IV. 876/1927. — 1928. május hó 4-én. J

Next

/
Thumbnails
Contents