Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4. szám - Az 1928. év magánjogi és hiteljogi birói gyakorlata. Irták: dr. Glückstahl Andor, dr. Huppert Leó és dr. Varannai István [könyvismertetés]

53 zasf elek házasságának felbontása esetében az a szülő, aki gyermekét saját szerződési elhatározásánál fogva nem tartja magánál s e jogi helyzeten hosszú időn, 15 éven át, a gyermek nagykorúságának most bekövetkezett idejéig változtatni nem kivánt, olyannak tekintendő, mint aki annak követeléséről, hogy a tartást reászorulás esetén az ily gyermek részére természetben szolgáltathassa, maga eltekintett; ebből folyólag s annál fogva, mert semmi adat nem merült fel a perben, mely indokolttá tenné, hogy a kereset és munkaképtelen felperes épen most vonassék el az anya gondozása alól, amelyben eddig' része volt s amelyre jelenleg fokozatosan rászorul. A szülő tartási kötelezettsége addig tart, mig arra a gyermek reá szorul,, s igy a szülőnek a vérségi viszonyon alapuló tartási kötelezettsége a gyermek teljes korúvá váltával nem szűnik meg, és a betegsége következtében keresetképtelen és vagyontalan nagykorú gyermeket is köteles a szülő eltartani. (Kúria P. III. 6279/1927. — 1927. november 25-én.) A 12. Nőtartás felemelése és átértékelés. A fellebbezési biróság felperest jelen keresetével elutasította abból az indokból, hogy a felek közötti jogviszony az előző tartásdíj felemelési perben már jogérATényesen elbíráltatott és igy az egy másik (értsed a jelen keresetet is) keresettel per tárgyává többé nem tehető sem a viszonyok változtatására, sem pedig arra hivatkozással, hogy a jelen esetben tulajdonképen nem a megállapitott nőtartásdij felemeléséről, hanem annak átértékeléséről van szó, mert az előző perbeli jogerős fellebbezési birósági Ítélet megállapítása szerint felek a tartásdíj mennyiségére zárták ki a birói döntést, már pedig az átértékelés kérdése nem egyébb, mint mennyiségi kérdés. A m. kir. Kúria azonban a fellebbezési biróság Ítéletének fentebbi jogi álláspontját nem oszthatja. még pedig azért nem, mert az át-, helyesen felértékelés kérdése nem a „több' vagy „kevesebb" fogalmai által határolt menynyiségi kérdés, hanem valamely mennyiségileg meghatározott értékösszeg bizonyos időpontban való belső tartalmának (értékének) meghatározásában álló művelet kérdése, és ebben a tekintetben az előző női tartásdij felemelési perben hozott és fentebb idézett birósági döntés annál kevésbé befolyásolhatja a jelen per eldöntését, mert a jelen keresettel felperes — Pp. 413. §-ában irt jogszabályhoz képest —• csakis a jelen kereset folyamatba tételétől számitandólag kérte a tartásdijának megfelelő felértékelését. (Kúria P. III. 3469/1927. — 1927. november 25-én.) A 12. Végleges nőtartás. A végleges nőtartás tekintetében jogszabály, hogy a nem vétkes nőt a vétkesnek nyilvánított férj vagyoni helyzetének és társadalmi állásának megfelelően eltartani köteles, amennyiben ily tartásra a nőnek jövedelme elégtelen. (Kúria P. III. 417/1927. — 1927. november 8-án.)