Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4. szám - Az 1928. év magánjogi és hiteljogi birói gyakorlata. Irták: dr. Glückstahl Andor, dr. Huppert Leó és dr. Varannai István [könyvismertetés]

54 A 12. Gyermek törvényessége. Az állandó gyakorlat szerint a feleségnek a házasság fennállása alatt fogant gyermekét törvé­nyei, származásúnak kell tartani, kivéve, ha oly tények nyernek bizonyítást, amelyekből következtetni lehet arra, hogy a férj, a gyermek fogantatásának ideje alatt, a feleségével nem közösülhe­tett. A. közösülés kizárt volta következtében ugyanis lehetetlenné vált a. nemzés. Lehetetlenné válik azonban a nemzés akkor is, ha a férj ámbár a gyermek születése napjától visszafelé számitott 182-ik naptól 300 napig terjedő fogantatási idő alatt, de csak oly időben közösülhetett a feleségével, amikore a gyermek foganta­tására már előzőleg megtörtént. Természeti lehetetlenség ugyanis az, hogy terhes állapotában végrehajtott közösülés következtében a. nő újra teherbe jusson. Amennyiben tehát oly tények bizonyul­nak valóknak, amelyekből az utóbb emiitett esetre kell következ­tetni, a nemzés kizárt volta következtében, épugy, mint az előbbi esetben, a gyermek törvényes származására vonatkozó vélelmet megdőltnek kell tartani. (Kúria P. III. 418/1927. — 1927. november 16-án.) A 12. Szülőtartás. A fennálló jogszabály értelmében a vagyon­talan gyermek szülője valóban köteles mindenét megosztani gyer­mekének fentartása céljából, s bár a gyermek is erkölcsileg kötelezve van szülőjével szem­ben még a vagyona állagának megcsonkításával is a nélkülözhetet­len tartást nyújtani, de a birói gyakorlat által kifejlesztett jog­szabály szerint a szülővel szemben is megkívánható feltételeg ese­tén a gyermeket a szülőtartás csak annyiban terheli, h erre illő megélhetésének veszélyeztetése és vagyonállagának feláldozása nél­kül — képes. (Kúria P. III. 5181/1927. — 1927. december 16-án.) A 13. Törvénytelen gyerme!: tartása. A birói gyakorlatban ál­landóan követett jogszabály az, hogy az anya házasságon kivül született gyermekének tartásdiját a kereset indítása előtti hosszabb időre is jogosítva van követelni, ha ebbeli igényének ér­vényesítésében tőle nem függő körülmények által volt gátolva, jele­sül, ha annak hosszabb időn át való nem érvényesítése épen magá­nak a természetes atyának ténykedésére vezethető vissza és a fize­téssel való puszta hitegetés és egyéb körülmények mérlegelése mellett kellő mentségi okul szolgálhat a már lejárt tartási díj iránti igénynek, per utján később történt érvényesítésére. Jogszabály továbbá az, hogy a házasságon kivül született gyermek eltartási kötelezettsége a természetes atya elhalálozásával nem szűnik meg, hanem hagyatéki tartozáskép annak hagyatékát terheli, de ez esetben is a házasságon kivül született gyermek tar­tása fejében csak oly járadék követelhető, amilyennek szolgálta­tására az apát a hagyaték alapján — saját keresőképességét figyel­men kivül hagyva — a kiskorú törvényes gyermekei s házastársa

Next

/
Thumbnails
Contents