Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4. szám - A végrehajtási eljárás és igényper reformjához

175 jogszabályok kontúrjai és sokszor jogszabályértelmezés köntösében az érvényes ós fennálló jogszabály derogálásával állottunk szemben. A jogban azonban nem áll meg az actió ás reactió tétele. Ha voltak az „értelmezés'^ nek elhajlásai, ez nem eredményezheti, hogy mosl ezzel szemben annak csiráit is elfojtani igyekezzünk. Glücksthal Andor tanulmányából tudniillik ezt ;i szándékot kell kiolvasnunk. Abban mindenki egyei fog vele érteni, hogy- az átértékelési jogalkalmazásnak a törvény jogtörténeti pozicióját, valamint a törvényhozó és a törvény valóságos szándékát kell szemelőtt tartania. (Az előbbi talán csak eszköz az utóbbi tisztultál)!) felismerhetésére.) Ezeknek a tényezőknek legtüzetesebb vizsgálata sem vezethet azonban ahhoz az eredményhez — a törvény jogtörténeti pozicióját meghatározván abban, hogy a valorizáció terén ;i birói jogszabályalkotásnak véget vetne, a végleges és immár módosíthatnilan szabályozást adja, a törvényhozó szándékát pedig abban hogy világosan és véglegesen határt vonjon az átértékelhető és át nem értékelhető követelések között — hogy a birónak e törvénnyel szemben a jogalkamazás speciális szabályaihoz kell nyúlnia és a törvény szavaihoz betű szerint ragaszkodva kell a törvényhozó intencióinak érvényt szereznie. Már a jogszabályok megszövegezésének kényszerű ökonómiája egymagában kizárja, hogy a biró ennek a követelménynek — hivatása magaslatán állva eleget tegyen. A Magánjogi Törvénykönyv Javaslatának 5. §. kimondja, hogy „a törvény magyarázatában és alkalmazásában nemcsak a szöveg szószerinti értelmét" kell figyelembe venni, tehát mint általános szabályt promulgálja, a jog gondolatának elsőbbségét a jogforrás szavainak grammatikai egybevetése alapján jelentkező jogszabállyal szemben. Fél i emagyaráznók Grliicksthal Andor kitűnő cikkének célzatát, ha azt állitanók, hogy a betii szerinti értelmezést akarja propagálni. Nem. A cikk a valorizációs törvény megszoritó magyarázata mellett tör lándzsát és csak ebben az esetben nem akar a birónak a törvény szavain túlmenő latitude-öt engedni. A betűszerinti értelmezés tehát csak eszköz szerinte, hogy ;i törvényhozó céljait megvalósitsuk. Ez a megszorítás azonban nem indokolt. Abból, hogy a törvény az in idea valorizálható követelések terén megszorítást jelent, nem következik, hogy rendelkezései önmagukban is megszorítókig értelmezendök. A Kúria P. t. 1427/1927. sz. határozata, mely a valorizációs törvény 15. §-ának tényállásaira is átviszi a 14. §. időbeli korlátozását (ez a remélhetően izoláltan maradó döntés a szakirodalom egyértelmű ellenzésével találkozott); ezt a szigorú értelme