Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1929 / 4. szám - Kielégitésileg lefoglalt ingók végrehajtás alól feloldása a követelés letétbe helyezése alapján
170 az illetményeit végrehajtásilag lefoglalni,* vagy magántisztviselő s akkor; a vállalat rendszerint kimutatja, hogy nincs lefoglalható illetménye. A hitelező elveszti a pénzét, az adós meg vígan hordja a hitelbe vásárolt szövetből készült ruhát, vagy cipőt és a markába nevet. A mai állás mellett a jog tehetetlen ezekkel a rosszhiszemű adósokkal szemben, pedig egyszerű volna ezt a lehetetlen ós a gazdasági életet naprólnapra gyöngitő helyzetet orvosolni. Ha az áruhitelező azt látja, hogy adósánál a kielégítési végrehajtás során negativ foglalási jegyzőkönyv vétetett fel, avagy az összeirt ingóságok becsértéke a vételár 50%-át sem teszik ki, avagy ha a végrehajtást szenvedő ellen már korábbi időben végrehajtásokat vezettek, ugy kérelmére a járásbíróság végrehajtási osztálya egy perenkivüli eljárás keretében tárgyalást tűzzön ki, annak megállapítása végett, hogy vájjon az adós foglaláskor! vagyoni helyzete és az ügyletkötésekori vagyoni állapota között fennáll-e lényeges differencia1? Ugyanis a hitel igénybevételét valamire minden embernek baziroznia kell. Vagy a fizetésére, vagy egy várható követelésére, vagy a meglévő vagyontárgyaira. És amennyiben ezen végrehajtási eljárás, ill. tárgyalás során az derül ki, hogy az adós már akkor is, amikor a hitelt igénybevette fizetésképtelen volt, avagy vagyoni helyzete nem önhibáján kiviil romlott le a végrehajtásig — ugy az adós kétségtelen rosszhiszeműsége megállapítható, valamit az is, hogy akkor, amikor ő a vásárlást eszközölte, tulajdonképpen már vagyonbukott, ill. fizetésképtelen volt és ennek tudatában őt feltétlenül a hitelezőt megkárosító célzat vezette. Az ilyen adóssul szemben pedig radikálisabb intézkedésre van szükség és pedig arra, hogy amennyiben a fenti körülményt a járásbíróság megállapítja (mely megállapítás ellen egyfokú felilebbvitelnek volna helye), ugy hivatalból tegye át az iratokat a kir. ügyészséghez a bűnvádi eljárás megindítása végett. Ez alapon az eljárásra, a. mai büntető jogszabályok módot ugyan nem nyújtanak, mert a cselekmény nem vonható sem a csalás, sem a hitelezési csalás fogalma alá, de könnyen elintézhető volna, a kérdés, ha a Btk. 416. §-ában foglalt vétkes bukás vétségét erre az esetre is kiterjesztenék. Ez a §. ugyanis a „vagyonbukott" könnyelmű adóságcsinálásairól stb. szól, azonban nem vagyonbukott-e — csődeljárás nélkül is — az az egyén, aki nemcsak, hogy fizetésképtelen, hanem előre tudja vagy tudhatta, hogy nem is fog tudni fizetnif A sajnálatos gazdasági viszonyok és ezzel kapcsolatban * A közalkalmazottak fizetésének lefoglalhatatlanságával kap* csolatban 1. az 1928:XXII. t.*c. hatályon kiviil helyezésének szüksC-gességéről a „Jogtudományi Közlzny" 1926. évi november hó 15;iki számában megjelent cikkemet.