Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4. szám - Kényszeregyesség és szerződés felbontása

165 szerződő féllel az ellene folyamatban lévő eljárást közölje. De a konkrét ítélet még más hibában is szenved, összetéveszti a követelés érvényesíthetőségének kérdését a behajthatóság kérdésével. Az a körülmény, hogy az .alkalmazott csak havi 160.— P erejéig tud végrehajtási foganatosítani nagyobb munkabér követelése ellenére, a jogviszony fenn, vagy fenn nem állása szempontjából teljesen közömbös; ugyanazon tekintet alá esik, mint az az eset, amikor az eladó szállítani, vagy a vevő fizetni nem tud. — A bíróság a kényszeregyezséget az ügylet fennállása kérdésében csak annyiban veheti figyelembe, hogy a k. e. R. 20. §-a alapján azt vizsgálja, hogy a konkrét ügyletre vonatkozólag bír-e jogképességgel az adós, üzletvitelének folytatásához tartozik-e a kötött ügylet? Ha igen: érvényes. Ellenben az ügyletet megsemmisíteni a behajthatóság időleges és részleges függése miatt: merő lehetetlenség, sőt több: jogi tévedés. Az ítéletben megnyilvánuló felfogás éppen a kényszeregyezség alapgondolatát: a fizetésképtelenség dacára az üzlet folytatásának lehetőségét tenné lehetetlenné. Nézetünk szerint az elmondottaknak nem vethető ellen az sem, hogy itt a munkavállalóval szemben a munkaadó az ügyletkötést befolyásoló lényeges személyes tulajdonságát elhallgatta, miáltal a Treu und Glauben elvét megsértette s így oly körülményt tartott titokban, amely a munkavállaló szerződési elhatározására befolyással lehetett. — Bírói gyakorlatunkban gyakran jelentkezik — a vétel idevonatkozó szabályán felül is ez a közlési kötelezettség. Azonban nem lehet erről szú a mondottakon felül akkor és ott, ahol oly körülmény elhallgatásáról van szó, amelyet nem szerződésbontó, sem azt kizáró körülménynek a törvény el nem ismer.* Dr. Huppert Leó. * A közlési kötelességre 1. Staub: Kommentár stb. Elfte Aus* gabe II. Band. 2. Hálfte 1072. s köv. old. Most jelent meg: Dr. SZÁSZY ISTVÁN kir. törvényszéki biró Az államok közötti utódlás elmélete Nemzetközi jogi tanulmány Bolti ára 28