Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4. szám - Menthető vétkesség

162 XMenthető vétkesség. Ez a jogi fogalom a H. T. 80. §. a) pontjával kapcsolatos házassági bontó perekben szokott ujabban gyakran előfordulni. A házassági törvény ezt a kifejezést sehol sem használja. A H. T. 80. §-ának a) pontjában foglalt bontó ok az esetben vezet a házasság felbontására, ha a házastársi kötelességeket az egyik vagy esetleg mindkét házasfél a 76—78. §§-ok esetein kívül szándékosan és súlyosan megsérti és ha ennek következtében a bíróság megítélése szerint a házasfelek egyéniségének és viszonyainak figyelembevételével a házassági viszony annyira fel van dúlva, hogy a felbontást kérőre elviselhetetlenné vált. (u. n. relatív bontó ok.), Ha ezek a feltételek fennforognak, akkor a házasság felbontandó és a H. T. 85. §-a alapján a vétkes fél esetleg viszontkereset, vagy egyébkenti alperesi kérelem folytán, mindkét fél, vétkesnek nyilvánítandó. A sorrend tehát röviden 1. súlyos kötelességszegés, 2. házassági viszony feldultsága, 3. házasság felbontása és vétkessé nyilvánítás. Menthető vétkesség a gyakorlatban akkor állapíttatik meg, ha az egyik fél házastársi kötelességszegése kapcsolatban van a másik fél kötelességsértő viselkedésével és ezáltal menthetővé válik. így pl. „a levél a felperesnek az alperessel szemben használt és a női tisztességet mélyen sértő vadházassággal való alaptalan gyanúsítás folyományaként és arra való válaszul jelentkezik s erre való tekintettel az alperesnő jogos felháborodása okából menthető." (Kúria P. III. 1604/1927.), vagy „az alperes testi hibáinak kigúnyolása nem viszonzásként használtatott, menthetőnek a Kúria nem találja." (P. III. 1313/1927.) Mi már most ennek a menthető vétkességnek a következménye? „Vétkes cselekménye menthető így az az alperes terhére szándékos és súlyos házastársi kötelességsértés megállapítására nem alkalmas." (Kúria P. III. 2070/1927.) „A felperes egyéniségéhez képest és a peres felek kölcsönös, durva viselkedésére tekintettel a m. kír. Kúria az alperes nyilatkozatát az adott esetben nem találta a H. T. 80. §. a) pontjában meghatározott bontóokot létesítő ténynek." (Kúria P. III. 1605/1927.) Máshol: „Az alperesnek ez a vétkes cselekménye, az adott körülmények között menthető s ezzel a cselekményével az alperes házastársi kötelességét súlyosan meg nem sértette." (Kúria P. III. 961/1927.) A menthető vétkesség fogalma olyan fontos tényezője lett a bontóperbeli gyakorlatnak, hogy a Kúria egy Ítéletet felold annak megállapítása végett, hogy „nincs -