Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4. szám - Kényszeregyesség és szerződés felbontása

163 nek-e oly körülmények, amelyek az alperes tettét menthetővé teszik/' (Kúria P. III. 1167/1927.) Összefoglalva: a gyakorlat a két házasfél viselkedését mintegy összeméri és a 80. §. a) pontjában foglalt bontóok fennforgását viszonylagosan itéli meg. Ugy látszik a Kúriát e fogalom kifejlesztésében a házasságok lehető fenntartásának szándéka vezeti. Ez esetben is elegendő módja van a bíróságoknak a házasság felbontását megtagadni azzal, hogy vagy a kötelességszegést nem tekintik súlyosnak, vagy a súlyos kötelességszegés megállapítása mellett sem találják a házasságot annyira feldúltnak, hogy a bontás kimondassék. Nincs azonban szükség arra, hogy a menthető vétkesség zavaró fogalma alkottassák meg. Zavaró ez a fogalom, mert a vétkesnek nyilvánítás már csak a bontás velejárója és azért egy másik vétkességnek bevezetése csak fogalmi összetévesztésre ad alkalmat, másrészt a törvény szellemével, de a házasság etikai felfogásával is ellenkezik annak nyilt kimondása, hogy legyenek olyan házasságok, ahol a házasfelek kölcsönösen elkövethetnek kötelességsértéseket viszonzásul. Bár etikailag és társadalmi szempontból sem tartjuk helyesnek az olyan házasság fenntartását, mely sem a házasfeleknek, sem a gyermekeknek erkölcsi értéket nem ad,* de ettől eltekintve is a H. T. 80. §. a) pontjának alkalmazásánál más módja is van a bíróságoknak, hogy a házasságok lehető fennmaradását előmozdítsák. Ifj. Dr. Szigeti László. '/ Kényszer^gyesség és szerződés felbontása. A Budapesti kir. Törvényszék Pf. 3824/1928.- számú Ítéletével (L. Jogi Hírlap II. évfolyam 29. sz.) a szerződésben a nem teljesítés esetére kikötött bírság iránti igényével elutasította a munkaadót (mulatóhely-tulajdonos), aki munkavállalót (táncosnő) szerződtette anélkül, hogy figyelmeztette volna az ellene már folyamatban levő kényszeregyezségi eljárására, amely utóbbi körülményt megtudva, a munkavállaló a szerződés teljesítését megtagadta. A kir. Törvényszék vizsgálandónak azt találta, hogy létesült-e k. e. folyamatban léte által alperessel szemben oly súlyos hátrány, amelynek folytán az a szolgálat teljesítését'jogszerűen megtagadhatta; s arra az eredményre jut az 1410/1926. M. E. sz. 54., 55. és 21. §§-ainak egybe* V. ö. Dr. Ballá Ignác: A könnyelmű válások megakadályozása. (Polgári Jog IV. évf. 9. szám.)