Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4. szám - A közadók módjára történő végrehajtások polgári bíróságok előtt

161 közönség előtt kevésbé megbeszélt eset az, ha szolgálati és munkabér viszonyból származó illetmények foglaltatnak íe közadók módjára s azokat a foglaltató kénytelen peresíteni. Itt a foglalás alól való mentesség egészen másként van szabályozva a bírói s a közadók módjára történő végrehajtásnál. A Vh. n. 11. §-a szerint az alkalmazásban levő tisztviselőknek fizetése csak egyharmad részben vehető foglalás alá, úgy, hogy évi 20Ó0 pengő érintetlen maradjon, míg a 12. §. szerint a napidíjak- és szakmánydíjaknál a mentesség napi 5 pengőt tesz ki.* Az 1918: XXÍL t.-c. 8. §-a pedig a közszolgálati alkalmazottak fizetését a családi-tartási igényeken (s a köztartozásokon) kívül pro futuro teljesen mentesíti a fodalás alól. Ezzel ellentétben a 600/1927. P. M. sz. rendelet szerint az alkalmazottak adóköteles illetményei egyes esetekben korlátlanul, de általában 1J3 részük erejéig foglalhatók le. Minimum itt nincsen. (56. §. 1. bekezdés.) A napidíjak és szakmánybérek tekintetében ugyanez az elvi szabály. Minimumot itt sem engedélyez a jogszabály. Látjuk tehát a mélyreható különbséget a kétféle végrehajtási mód anyagjogi szabályai közt. A bíróságok — azon tételes jogszabláyba foglalt elvből kifolyólag, hogy a foglalás alól való mentességről a végrehajtást szenvedő sem mondhat le — esetleg kutathatják a már jogerőssé vált letiltó rendelvény jogosságát. Noha felfogásom szerint a már jogerőssé vált letiltó rendelvény köti a bíróságot is, az ellenkező nézet is vitatható. Ámde kétségen felül áll, hogy a kiindulási pont a rendelvény jogszerűségének elbírálásánál a közadók kezeléséről szóló jogszabály kell hogy legyen. Bármennyire meggondolandónak látszik is, de lege ferenda az, hogy pl. a bíróság által megítélt gyermektartás a "Vn. t. alapján, a gyámhatóság által megállapított pedig a közadók módjára hajtandó be, de lege lata mégis a foglalás alóli mentesség megítélésénél csakis a közadók kezeléséről szóló jogszabályok, jelenleg a 600/1927. P. M. sz. rendelet, lehetnek irányadóak. Kissé meglep ugyan minden jogászt, aki a dologgal nem foglalkozott behatóan, a sablontól való^eltérés,, azonban a tételes jogszabályok parancsoló ereje más megoldást nem engvd. Dr. Rakovszky Menyhért, kir. tvszéki biró. * Egyes családjogi követelésekből kifolyó tartozásoknál ez a minimum a felére száll alá.