Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4. szám - A közadók módjára történő végrehajtások polgári bíróságok előtt

160 YA közadók módjára történő végrehajtások polgári bíróságok előtt.A birói végrehajtás s a közadók, valamint az ezek módjára, behajtandó tartozások végrehajtása nemcsak alaki, de anyagi jogi szempontból is különböző szabályok alapján foganatosítandó. Különösen az 1923. VI1. t.-e. óta különbözőképen van szabályozva az igényper (ez már az 1920-.XX11 [. t.-c. óta) és a foglalások alóli mentesség a két eljárásban. A közadók s az ezek módjára behajtandó tartozások végrehajtását legutóbb az 1927:V. t.-c. 70. §-a alapján kiadott 1927. évi 600. számú P. M. rendelet szabályozza, mely — lényegtelen változtatásoktól eltekintve— az igényperek és a foglalás alóli mentességek tekintetében fenntartja az 1923. VII. t.-c. rendelkezéseit. Megemlítésre érdemes, hogy a közadók módjára fíehajtandó követelések nem mind közjogi, vagy közigazgatási természetűek, de vannak közöttük tipikus magánjogiak is. pl. a gyámtörvény rendelkezései értelmében, az árvaszékek határozataikat közigazgatási úton hajtják végre s az ingóságokra vezetendő) végrehajtás a közadók kezeléséről szóló törvények hatálya alá esik. E törvény 127. §-a ugyan kimondja, hogy „a lefoglalás alóli kivételekre nézve azonban a polgári törvénykezési szabályok alkalmazandók", azonban e rendelkezést nézetem szerint az 1923:VII. t.-c. 106. §-ának 2. pontja hatályon kívül helyezte. Ezt az álláspontot fenntartják a későbbi jogszabályok is. E kétféle végrehajtási eljárási és anyagi jog komplikációkat főleg ott okoz, ahol a polgári bíróság kénytelen foglalkozni a közadók behajtásának módjára foganatosított végrehajtási aktusokkal és azok jogkövetkezményeivel. Különösképen két eset az, melyben a polgári bíróság elé kerül a közadók kezeléséről szóló jogszabályok alapján foganatosított végrehajtás: az egyik az igénypereknél, a másik pedig akkor áll be, ha a végrehajtató a 600. 927. P. M. rendelet 65. §-ának 3. bekezdése értelmében a lefoglalt követelést az adóstól bírói úton hajtja be. Az, hogy a lefoglalt ingóságok kiigényelhetésének lehetősége köztartozások, tehát valamennyi közadók módjára (régebbi törvényeink terminológiájával: közigazgatási úton) behajtandó tartozás végrehajtásának esetében erősen korlátozva, van, meglehetősen átment a köztudatba s az irodalom is erősen foglalkozott e kérdéssel. Ilyenformán nem igen merülnek fel kétségek az irányban, hogy köztartozások miatti végrehajtások esetén az igényper, ellentétben a köztörvénnyel, igen szűk korlátok közé van szorít* a. Azonban meglehetősen ritka s ennélfogva a jogász-