Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4. szám - Az adóstársak helyzete a váltóelfogadó kényszeregyessége esetén. Válasz dr. Szlezák Lajos kir. járásbiró ur azonos cimü cikkére

155 &ége ,részben pedig az, hogy a kényszeregyesség külön bírói eljárás nélkül is végrehajtható, minek folytán különös rendelkezések alkalmazása szükséges. Ha pedig a kényszeregyesség egyesség, ugy a kényszeregyesség kifogása is csak azokkal a személyekkel szemben érvényesíthető, mint az egyesség kifogása. Természetes, hogy ha a váltóbirtokos az elfogadóval egyességet köt, ugy ezzel az egyességet kötő váltóbirtokossal szemben az összes visszkeresettek érvényesíthetik a kényszeregyesség kifogását és ha tegyük fel, az elfogadó a kvótát a kereset beadásáig kifizette, ugy a visszkeresettek nem marasztalhatók. Ha pedig a per folyamán még nem történt fizetés, ugy a visszkeresettek csak a kvóta erejéig kötelezhetők. Ez a kifogás in personam kifogás. Hiszen éppen a váltóbirtokos egyességi akarata folytán állott elő az a helyzet, hogy az elfogadó kvótával rendezhette tartozását, tehát a felperes a váltó irásszerüségére nem hivatkozhatik akkor, mikor saját ténykedésével szüntette meg a főadósnak Írásba foglalt kötelezettségét s ezzel együtt a visszkereseti adósok kötelezettségét is. A váltóbirtokos forgatója jogszerűen tehát csak a kvótát és járulékait tartozik fizetni. Az a forgató pedig, ki a váltót igy beváltotta, a korábbi forgatóktól a kibocsátótól és az elfogadótól a VT. 51. §-a értelmében az általa kifizetett összeget (kvótát) és ennek járulékait követelheti és igy egész simán kapcsolódik e gondolamenetbe a K. E. 92. §. 2. bekezdése, mely szerint az adós a kvótát meghaladó tartozása, alól a kezesekkel és egyéb visszkeresetre jogosítottakkal szemben is felszabadul. E szabályok arra a váltóbirtokosra is állanak, aki követelését be nem jelentette, még akkor is, ha a kényszeregyességi eljárás joghatályának kezdőpontja és az eljárás megszüntetésének időpontja közt jutott a váltó birtokába. Milyen jogai vannak azonban annak a hitelezőnek, aki az eljárás megszüntetése után lett váltóbirtokos? Ez, feltéve, hogy nem utóforgatmányos, a jóhiszemű harmadik személy jogait gyakorolja. Az előzőjével kötött egyesség tehát őt nem köti s előzőivel szemben a VT. 92. §-ának kedvezményét igényelheti. A visszkereseti kötelezettek tehát vele szemben nem érvényesíthetik sikerrel azt a kifogást, hogy az előző váltóbirtokos az elfogadóval egyességet kötött. Az elfogadó azonban a kifogást sikerrel hozhatja fel, mert őt e jog a K. E. 92. §. 2. bekezdése alapján a mindenkori felperessel szemben megilleti. Hogy az összes váltóadósoknak a mindenkori felperessel szemben a kényszeregyességet in rem kifogásaU*