Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4. szám - Az adóstársak helyzete a váltóelfogadó kényszeregyessége esetén. Válasz dr. Szlezák Lajos kir. járásbiró ur azonos cimü cikkére

153 JOGGYAKORLAT y^Az adóstársak helyzete a váltóelfogadó kényszeregyessége esetén. )^ —• Válasz dr. Szlezák Lajos kir. járásbiró ur azonos cimil cikkére. — Mellőzve a már többször megtárgyalt elméleti fejtegetéseket, a gyakorlat tételeiből indulok ki. A Kúria 605. sz. elvi jelentőségű határozata szerint a váltóhitelező által a váltókötelezettek valamelyikével kötött egyesség a többi váltókötelezettre csak akkor hat ki, ha velük szemben a váltóhitelező váltókövetelési jogát fenn nem tartotta s így az egyességnek azok váltókötelezettségére nézve, akikkel szemben a hitelező váltói jogait fenntartotta, csak annyiban van jelentősége, hogy a váltó" hitelező tőlük azt, amit az egyesség alapján már megkapott, nem követelheti. Ebből két dolog következik. Először az, hogy a váltóhitelező az elfogadóval kötött egyesség esetén jogát a többi váltóhitelezővel szemben fenntarthatja és akkor a Kúria 312. sz. elvi jelentőségű határozata, mely szerint a váltó elfogadójának a vele kötött egyesség folytán elengedett hányadot a váltóhitelezi') a, váltó kibocsátójától sem követelheti, alkalmazást nem nyer. Másodszor pedig az következik, hogy az elfogadó val kötött egyességnek csak akkor van hatálya a többi váltóadósra, ha a váltóhitelező ezekkel szemben jogát fenn nem tartotta. Ez az az eset, melyet sok oldalról pertraktált eikekmben kifejtettem. Ez tehát a tényleges jogi helyzet. Hogy helyes-e vagy nem a Kúria megállapitása, arról vitatkozni sem lehet, mert a két határozat, különösen az utóbb idézett, teljesen fedi az elméletet. A kérdés csak az lehet, hogy alkalmazhatók-e ezek az elvek a kényszeregyességi eljárásban is? A kényszeregyességi eljárás célja az, hogy a hitelező érdekeinek biztosítása mellett, a válságos anyagi helyzetbe jutott jóhiszemű adós javára lehetővé tegye eddigi gazdasági tevékenységének folytatását. Kétségtelen, hogy a magán természetű egyességnek is ez a célja, bár egyel) természetű indokok is játszhatnak közre, sőt nyomnlhatnak előtérbe. Az egyes hitelezi) egyessége és^ a kényszeregyesség között az a leglényegesebb^különbség, hogy az utóbbi esetben nem egy-egy hitelező áll szemben az adóssal, hanem több hitelező. Minden további különb11