Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4. szám - írásbeliség a peres eljárásban

148 írásbeliség a peres eljárásban. A Pp. megalkotása nemcsak szakítást jelentett a régi törvénykezési rendtartásnak az Írásbeliségen alapuló, elavult rendszerével, hanem egyúttal azt a föladatot is szem előtt tartotta, hogy az Írásbeliség rendszere körében nevelkedett jogászságot szigorú szabályokkal kell a szóbeliség útjára kényszeríteni, nehogy a megszokottság' hatalmánál fogva a Pp.-t céljától eltéríthesse és a szóbeliség áldásainak teljes mértékben való érvényesülését meghiúsíthassa. Ilyen céléu intézkedést tartalmaz például a Pp. 203. §-a, mely az elökésézitő irat tartalmának a figyelembevételét attól teszi függővé, hogy azt szóval is előadják, továbbá a Pp. 205. §-a, amely az előkészítő irat szerepét a járásbirósági eljárásból kirekesztette, ezenkívül a Pp. 219. §-a, amely szerint szóbeli előadás helyett iratok tartalmára hivatkozni nem szabad, nemkülönben a Pp. 194., 195. és 245. §-ai, amelyek az elökésézitő iratok és a külön iratok tartalmát a tényállítások és bizonyítékok körére szorítják. Átmenetileg talán szükségesek lehettek olyan rendszabályok is, amelyek a szóbeliséget majdnem öncéllá fokozták, de most már fölmerülhet az a kérdés, hogy a szóbeliség és az írásbeliség előnyei kellő arányban érvényesülnek-e és hogy mind a két rendszernek a hátrányai arányosan vannak-e háttérbe szorítva? A bíróságok elintézési hátraléka és az igazságszolgáltatás kétségbeejtő lassúsága napirenden tartja azt a kérdést is, hogy nem lehetne-e ezeken az idült bajokon a peres eljárás Írásbeli részének a korlátozásával valahogy könnyíteni 1 Különösen hivatali körökből hallatszanak türelmetlen fölszólalások amiatt, hogy mennyi vesződséget okoz a túlságosan sok és túlságosan terjedelmes perirattal való bajlódás. Legújabban a Kúria elnöke hallatta tiltakozó szavát, amidőn újévi beszédében elítélően nyilatkozott az előkészítő iratok szertelenségéről. Az előkészítő iratok föladatköre tekintetében megnyilvánult álláspontok nem mentesek a tévedésektől és ennélfogva a kérdés megvitatására szorul. Félreértések kikerülése végett előre kell bocsájtanunk, hogy a szóbeliség előnyeinek teljes mértékben való érvényesülését a peres eljárás elengedhetetlen követelményének tartjuk és az igazságszolgáltatás gyorsaságának hajszálnyival sem tulajdonítunk kisebb fontosságot, mint az alaposságnak, a szóbeliség elvének azonban nem szabad öncéllá fajulnia és az írásbeliség korlátozásának csak addig a határig lehet helye, amelyen tul a korlátozás