Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4. szám - Hitelügyletek és a büntetőjog

V. ÉVFOLYAM 4 SZÁM POLGÁRI JOG Főszerkesztő: Dr. MESZLÉNY ARTÚR Szerkesiti*: Dr. BECK SALAMON Dr. VARANNAI ISTVÁN Hitelügyietek és a büntetőjog Ismeretes előttünk a hitelügyleteknek mérhetetlen fontossága ugy a gazdasági, mint a jogéletben. A jognak egy külön világa van, mely az általános magánjogtól sok tekintetben eltérő alapelveken épül fel és amelyben speciális szempontokból alkotott szabályok uralkodnak; — ez a hiteljog világa. Sajátságos jelenség, hogy a jog dolgozik a hitel fogalmával, egy egész szakjogot illet ezzel az elnevezéssel, de nem mondja meg: mi a hitel, mit ért „hitel" alatt? Sajátságos, de érthető jelenség ez, mert a hitel elsősorban nem jogi, hanem gazdasági fogalom. Ámde a közgazdaságtan sem adja a hitelnek tökéletes és kielégitő fogaLommeghatározását. Vizsgálódásainknál azon meghatározásokat használjuk fel, melyekkel a jog gyakorlati célkitűzései legkönnyebben megközelíthetők. A nagy szellemek látják meg legmélyebben az intézmények lényegét. így Franklin Benjámin állapította meg a hitelről, hogy a pontosan fizető adós ur másnak a zsebe felett. Miből ered ez a hatalom másnak vagyonán, mily psychologiai tényezőknek kösznheti létét? Első sorban és mindenek felett annak a bizalomnál;, amely az adós teljesitési Ígéretéhez és teljesítő képességéhez fűződik. Ez a hitel lényege, minden józan hitelügylet alapja és conditio sine qua nonja. Igyekszünk kimutatni, hogy a jog, különösen a büntetőjog minő eszközökkel védi ezt a bizalmat, illetve torolja meg e bizalommal való visszaéléseket. Hitelezés alatt pedig a klasszikus jogászok (Thöl) a jogügyleteknek azt a kategóriáját értik, melyekben a hitlező valamit a saját vagyonából ad az adósnak és azt az adósnak vissza kell térítenie. Ez a klasszikus meghatározás megáll az esetek túlnyomó részében, de még sem 10