Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 3. szám - Markovits Rodion: Szibériai garnizon

43 rüen, nem is többször, hanem csupán alkalomszerűen, egyszer vállalja. Amennyiben tehát a felperes az ingatlanközvetítést nem hivatásszerűen, hanem csak alkalomszerűen, egy ízben vállalta volna, ©z esetben pusztán az a körülmény, hogy a közvetítésével dijázást kötött ki a maga részére, — a közvetítést üzletszerűvé nem minősítené s ez alapon a felperes keresetével elutasítható nem lett volna. A kir. Kúria azonban a felperes által csatolt levelekből megállapította, hogy a felperes ingatlanközvetitéssel hivatásszerűen foglalkozott. (Kúria P. VII. 1201/1928. — 1929. január; hó 10-én.) A 357. Szellemi munka munkadija. Általános jogszabály, hogy valamely szellemi munkálatért járó munkadíj az összes körülmények figyelembevételével abban az értékben követelhető és abban az értékben ítélendő meg, amelyet az a szerződés keletkezésének időpontjában képviselt, mert csak az adja meg annak tényleges és valódi értékét. (Kúria P. II. 2858/1926. — 1928. november hó 22-én.) A 363. Turpis eausa. Az a tény is, hogy a felek kezelési szerződés formájába burkolták a valójában haszonbérleti szerződóst magában f oglaló megállapodásukat, csak avval a jogi következmém nyel jár, hogy a szerződés annak valódi tartalma szerint bírálandó el. Haszonbérleti szerződós létesítése azonban a jó erkölcsökbe nem ütközik. Az a tény sem teszi e szerződést a jó erkölcsökbe ütközővé, hogy azt a gazdasági albizottságnak be nem muntatták, mert ez a tény csupán a szerződés érvénytelenségét vonja maga után. Nincs súlya ennélfogva a megtérítési igény érvényesítése szempontjából annak sem, hogy felpereseket a haszonbérleti szerződés be nem mutatásánál az a cél vezette-e, hogy ezzel a földbirtok rendezési eljárásban ingatlanaiknak megváltását, vagy kis haszonbérletbe adását elkerüljék és pedig annál kevésbé, mert ha ez a célzat magát a szerződóst a jó erkölcsökbe ütközővé tenné is, akkor sem volna megtagadható a bírói jogvédelem a megtérítésé iránti igénytől, minthogy e megtagadás esetében az alperesek a beszedett terméssel s a juttatott szolgáltatással jogtalanul gazdálkodnának. Ezek szerint a fellebbezési bíróság a felperesek megtérítésé iránti igényét a jogalap, hiányára való hivatkozással, illetve azon az alapon, hogy ez az igény még meg nem határozható ésé természetónéi fogva birói jogsegélyben nem részesíthető, tévesen utasította el. (Kúria P. VI. 6678/1928. — 1928. december hó 14-én.) A 38. Kártérítés családfő haláláért. Az alperes azt panaszolja, hogy a bíróság anyagi jogszabálysértéssel kötelezte őt a felperesek javára kártérítés fizetésére, holott ő a nem vitás tényállás szerint a felperesek jogelődével néh. M. A.-sal teljesen és véglegesen ki-