Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 3. szám - Markovits Rodion: Szibériai garnizon

42 vének, mint felettesének valamely utasításával az alperes fentnevezett igazgatójának előzetes ismételt tilalma után 'Szembehelyezkedik, e magatartása nem csupán súlyos fegyelmi vétséget képez, hanem az adott esetben a kezelésére bizott pénzből a saját maga részére történt utalványozással ismételt és jogos tilalom ellen vét, ami nyilván a főnök bizalmával való visszaélésnek minősül, ami kétségtelenül a főnök üzleti érdekeit sérti. Ezért nem tekinthető alaptalannak a 4. 7. alattiban felperessel közölt az az alperesi igazgatósági határozat, amely felperes eme alperesi tilalmakkal következetesen ellentétes eljárását kötelesség ós hüségszegésnek tekinti. Minthogy pedig ez a magatartás az 1884:XVII. t.-c. 94. §. a) pontja szerint az alkalmazott azonnal beálló hatályú elbocsájtásának közvetlen okát képezi: az ennek kimondására irányuló alperesi felülvizsgálati kérelem alapos és ennek megfelelően a másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával a rendelkező rész értelmében kellett dönteni. (Kúria P. II. 3779/1928. — 1928. november hó 28-án.) A 355. Gazdatiszt nyugdíjigénye. Az 1900 .évi XXVII. t.-c. 11. §-a a birtokosnak végkielégitési kötelezettségét osak a szolgálati ideje alatt elhalt gazdatiszt özvegyével szemben állapítja meg, ellenben a nyugdíjazás vogy végkielégítés tekintetében messzebbmenő kötelezettség vállalaását a szolgálati szerződésre bizta. Ekként a gazdatisztnek az idézett törvény vagy más jogszabály alapján nyugdijra nincs igénye, hanem ilyen igénye csak akkor keletkezik, ha azt akár a vele kötött szolgálati szerződés kifejezett kikötése, akár pedig a birtokosnál annak minden gazdatisztjére kiterjedő nyugdíjintézmény biztosit ja. (Kúria P. II. 16/1928. — 1928. november hó 28-án.) A 355. Fegyelmi eljárás felülbírálása bíróság által. A fellebbezési bíróság az ügy érdemében helyesen indult ki a birói gyakorlaton alapuló abból a jogszabályból, hogy a rendes bíróság a fegyelmileg elbocsátott alkalmazott magánjogi igényének elbírálásánál csak azt teheti vizsgálat tárgyává, hogy a fegyelmi eljárás szabályszerűen volt-e lefolytatva, és hogy a kiszabott büntetés alkalmazható volt-e — de nem teheti vizsgálat tárgyává azt, hogy a fegyelmi határozat meghozatalának alapul szolgáló tények megtörténtek bizonyítva vannak-e és hogy e tények alapján megfelelő-e a kiszabott büntetés? (Kúria P. II. 3953/1927. — 1928. november hó 23-án.) A 357. Ingatlanközvetítés üzletszerűsége. A Kúria szerint — amint ezt máii több határozatában kifejezésre juttatta — de y közönséges felfogás szerint is a közvetítés üzletszerűségének alkateleme az ellenszolgáltatás (díjazás) kikötésén felül az is, hogy az illető a közvetítést hivatásszerűen, több izben gyakorolja. Fogalmilag ki van zárva tehát az üzletszerűség akkor, ha valaki a közvetítést ellenszolgáltatás kikötése mellett ugyan, de nem hivatássze-