Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 3. szám - Markovits Rodion: Szibériai garnizon

35 kár azonban az 1928:XII. t.-c. 7. §-ának 3. pontja alapján nem értékelhető át, (Kúria P. VI. 9345/1926. — 1928. május hó 14-én.) A 311. Kárkainat. Az 1923:XXXIX. t.-c. 2. §-ának 1. pontja és illetve az e törvény alapján kibocsátott 8074/1924. M. E. számú rendelet annak a kárkamatnak a magasságát 1924. évi december 10-től 1927. évi június 14-ig havi 1K>, azaz évi 18%-ban, a 4960/1927. M. E. számú rendelet pedig az 1927. évi június hó 15-től évi 10% -ban állapítván meg: a fellebbezési bíróság ítélete annyiban, amennyiben a marasztalási tőke után az 1926. évi január 1-tól1 1927. évi június hó 14-ig az alperesek kamat fizetési kötöelezettségét évi 18%-ban állapította meg az anyagi jogot nem sérti. (Kúria P. VIII. 7272/1927. — 1928. május hó 2-án.) A 313. Elállás joga. Ha szolgáltatásra kötelezett a szerződésben meghatározott időben nem teljesített, a hitelezőnek jogában áll a szerződéstől az adós késéedelme miatt elállani, ha az adós az utólagos teljesitésre adott idő alatt, az elállásra vonatkozó figyelmeztetés dacára sem teljesít. Áll ez a jogszabály a telekkönyvi állapot rendezetlensége tuda tában történő ingatlanvételnél is, mert a vevő nem kényszeríthető, hogy a telekkönyvi szolgáltatásra, érdekei veszélyeztetése mellett nemcsak a szerződésben határozottan megjelölt, de a méltányosságot is meghaladó időn tul még továbbra is bizonytalan időkig várakozzék. Az, hogy felperesek a teljesitésre a szerződésben kikötött idő után is a jelen per megindításáig vártak, nem vonja maga után a kötelezettséget a további várakozásra. Nem helytálló az alperesnek az a védekezése, hogy a telekkönyvi állapotot hibáján kivül nem rendezhette még azért, mert a férje után maradt hagyatékkal kapcsolatos eljárás ós per minden gondossága mellett sem volt befejezhető, viszont a felperesek tudták, hogy ezek az eljárások folyamatban vannak és hogy ezek befejezéséig az eladott ingatlannak az alperes férje nevén álló részére az alperes tulajdonjoga a telekkönyvbe be nem jegyezhető. Ez a védekezés és az azzal kapcsolatos panaszok azért nem vezettek sikerre, mert alperes kártérítési kötelezettsége független a gondatlanság kérdésétől, és az abból származik, hogy alperes a szerződésben elvállalt kötelezettségét nem teljesítette. A vevő felperesekkel szemben az alperes vállalta magára a telekkönyvi rendezésnek hat hó alatt leendő foganatosítását és ennek kockázata mellett adta el a felpereseknek a férje nevén álló illetőséget, akik az egész ingatlan tulajdonához való igényt szerezték meg a szóbanforgó ügylettel. Ennek következtében azután a szerződós hatáytalanitása folytán kárpótolnia kellett felpereseket azért az értékért, ami a vagyonukból az értékében emelkedett ingatlan visszabocsájtása folytán elvonatik. (Kúria P. V. 6812/1927. — 1928. május hó 18-án.) 3*