Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1929 / 3. szám - A végrehajtási eljárás s az igényper reformjához
116 lalt ingót a tulajdonos hozzájárulása nélkül egyelőre nem lehet elárverezni. A jog értékét a bíróság a végrehajtó s a^ becsüs meghallgatása mellett egyszerűbb esetekben saját mérlegelése, nehezebben megállapítható értéknél pedig hivatalból igénybe veendő szakértő utján állapitaná meg, s a felmerülő szakértői dijat az igénylőnek kellene viselnie, kivéve, ha rosszhiszemű zálogolásról volt szó, Megszűnne ezzel mindenesetre az az anomália, mely ma fennáll, amidőn a végrehajtást szenvedőnél lefoglalt ingókat kiigénylik, s a hitelező kénytelen; tehetetlenül nézni, hogy a. zár alól feloldott ingót a végrehajtást szenvedő az igénylő jóvoltából vidám nyugalommal tovább is hsználja. Ha ezt az eljárást a bérleti jog esetében alkalmazzuk, megszüntethető lesz az a visszaélés is, mellyel a zongora vagy egyéb ingó bérlője a lefoglalt tárgyat a tulajdonos utján ki igényelteti, s módjában áll továbbra is valamely, a hitelező elől elrejtett jövedelemből a bérleti összegeket rendszeresen fizetni s a bérletet folytatni, anélkül, hogy a bérlet tárgyára bárki is kezét rátehetné. Még kirivóbb a helyzet oly tárgyak bérleténtél, melyek kiaknázása a végrehajtást szenvedő javára jövedelmet vagy jövedelmi többletet biztosit (Írógép, kerékpár, egyéb eszközök stb.), ahol is már haszonbérletről van szó és az illető tárgy felhasználása révén az adós oly keresetre tesz szert, mely a megélhetéshez szükséges jövedelmet meghaladja, ugy, hogy az illető ingónak a végrehajtás alól a Yhn. alapján való mentesitése, ha az saját tulajdonát képezné, nem volna lehetséges. Hasonló a helyzet oly lakás, vagy más helyiség bérleténél, melyre a végrehajtást szenvedőnek a maga és családja megélhetése végett nincsen, vagy nincs teljes mértékben szüksége. Ma lakásbérleti jog egyáltalában nem foglalható le akkor sem ha a bérlő a bért már hosszabb időre előre megfizette, s akkor sem, ha a bérlemény indokolatlanul nagy terjedelmű vagy nagy értékű. Az előbb emiitett elvek alkalmazása ebben a vonatkozásban anynyival is indokoltabb, mert a lakások kötött forgalmánál fogva a nagy lakások bére igen gyakran lényegesen csekélyebb azok valóságos használati értékénél. Általában a családi együttélésből eredő használati jog s az ezzel kapcsolatos tulajdoni igényperek kérdésében döntő fontossága volna a jog lefoglalásának s a használati érték megállapításának. Az ily használat nincs meghatározható időhöz kötve s igy annak értéke a teljes tulajdoni érték tekintélyes hányadáig emelkedhet. Ha az igényper eredménye nem lehet az igényelt tárgynak teljes felszabadítása, hanem értékének nagy része erejéig