Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 3. szám - Az adóstársak helyzete a váltóelfogadó kényszeregyessége esetén

113 maim-féle álláspont helytállóságát és rávilágítunk arra a tévedésre, amely Pethő bíró úr jogászi kitűnőséggel felépített teóriájának vesztét okozza. Ha váltó elfogadója egy, a többi váltóadóstól független kötelmi viszonyban áll a váltóbirtokossal, ugy ebből logikusan következik, hogy a váltóadós elfogadó kényszeregyezségének semmiféle befolyása nincs arra a kötelemre, amely kötelem a másik váltóadóst a váltóbirtokoshoz fűzi. Ha tehát az elfogadó 40%-os egyezséget kötött és fizetett, ugy a váltóbirokos a fennmaradó 60%-ot joggal követelheti a fentiek szerint bármelyik váltóadóstól. Pethö biró ur akkor téved, amikor a Kúriának fent hivatkozott rendelkezését a kényszeregyezségbe jutott, elfogadóra is alkalmazza, mert mig a hivatkozott kúriai határozatokban kifejezésre jutó ama jogelv, hogy az elfogadóval kötött egyezség kihat a többi váltókötelezettre is, abból a vélelemből indul ki, hogy ha a váltóbirtokos az elfogadónak engedményt tett, ugy ezt az elengedést ki akarta terjeszteni valamennyi váltókötelezettre is. Ha pedig a váltóbirtokosnak nem ez volt a szándéka, kifejezetten fel kell a jogát tartania a többi váltókötelezettel szemben. Világosan megegyezik ez az okfejtés a birói gyakorlatot megtestesitö magánjogi törvényjavaslat 1190. §-ával, amely szerint ujitó vagy elengedő szerződés, amelyet a hitelező az adósok egyikével köt, a többiek kötelezettségét csak az esetben szünteti meg, ha ily szándékkal kötötték. Ezt a védelmet a kényszeregyezségre átplántálni nem lehet, hisz a kényszeregyezség akkor is létrejön, ha a váltóbirtokos hitelező ahhoz hozzá nem járul, a kényszeregyezség kihat arra a. váltóbirtokoshitelezőre is, aki kifejezetten az egyezség ellen szavazott, aki tehát kifejezésre juttatta, hogy még az elfogadóval szemben sem hajlandó a quotális engedményre. Erre az akaratát már kifejezésre juttatott hitelezőre ráhúzni ^azt a vélelmet, hogy ö a. rákényszeritett egyezség folytán a quotáníelüli részt a többi váltóadóssal szemben elengedni óhajtja, igazán bajosan lehet. Pető biró ur teóriája szerint ennek a váltóhitelezőnek is meg kell jelennie a kényszeregyezségi tárgyaláson és kifejezésre kell juttatnia azt az akaratát, hogy nem engedi el a quotán felüli részt a többi váltókötelezettekkel szemben, amikor már kifejezésre juttatta, azt, hogy a váltóelfogadó adóssal szemben nem hajlandó egyezségre, — mert egyébként felfogása szerint a quotán felüli követelését csak köztörvényi uton érvényesítheti a többi adóstársakkal szemben. Remélni szeretném, hogy a kiélezett harc hevében figyelmen kivül hagyott váltójogi rendelkezések deus ex 8