Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1929 / 3. szám - A végrehajtási eljárás s az igényper reformjához
114 machiná;ja nyugvópontra juttatja a sokat vitatott kérdést anélkül hogy a vitázó felek jogászi tekintélyén X A végrehajtási eljárás s az igényper reformjához. Az a tény, hogy a végrehajtási eljárás s a tulajdoni igényper mai rendszere különösen az ingó-végrehajtási gyakorlatban nem válik be, felesleges bővebben magyaráznunk. A könnyű bizonyítás lehetősége és a bírói gyakorlatban megii5Tilvánuló messzemenő liberalizmus csábítják állandóan az adósokat arra, hogy az igényper erős fegyverét minél hatásosabban használják ki a hitelezővel szemben. Ámde e téren a jogi konstrució is oly alapvető hibákban szenved, melyek kiküszöbölése nagy mértékben segítené elő az ingó-végrehajtás hatékonyságát és a helyzet javításának nélkülözhetetlen előfeltétele volna. Egyik legnagyobb hiánya a végrehajtási törvénynek az, hogy a végrehajtási zálog-jog megszerzését főleg az adós tulajdonában levő ingóságokra nézve szabályozza, igen keveset intézkedik ellenben az irányban, hogy az adóst megillető jogok is zálogi jelleggel lefoglalhatok legyérnek. Módot nyújt ugyan az adós követeléseinek lefoglalására, letiltására és behajtására, azonban egyrészt ez mind csak a pénzben vagy más helyettesíthető dologban kifejezett követelésre vonatkozik, másrészt a lefoglalt követeés további zálog-jogi biztosítása tekintetében sem marad önmagához következetes. Alig pl. a Vht. 79. §. értelmében az ingatlan-jelzálogjoggal biztosított követelés lefoglalása alkalmával a végrehajtó hitelező erre a jelzálogjogra nyomban aljelzálog-jogot szerez, addig az ingó tárgyra létesiendő végrehajtási alzálog-jogot jogrendszerünk nem ismeri. Ha a végrehajtató lefoglaltatja adósának ingókézizálogjoggal biztosított követelését, ugy e foglalás a kézizálog tárgyra egymagában még nem, terjed ki, hanem a behajtási per utján kell előbb a hitelező ügygondnokának a lefoglalt követelés érvényesitése kapcsán végrehajtási jogot szerezni és csak akkor foglalhatja el az illető ingóit, Ha tudniillik az az ingó még megtalálható. Mi sem valószínűbb azonban, mint az, hogy a rosszhiszemű adós időközben lemond erről a zálogjogról, a tárgyat esetleg a másik adósnak vissza is adja, ugy, hogy utóbbi azt még idejekorán elrejtheti vagy elidegenítheti. Ámde nemcsak a zálogjog az a dologi jog, melyre a mai rendszer szerint ujabb végrehajtási zálogjog nem csorba esnék. Dr. Katona Gábor.