Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 3. szám - Az érdemetlenség kifogása a köteléki perek keretében az ideiglenes nőtartással szemben

102 lentkezhetik az érdemetlenség, mint a különélés alatt tanúsított magatartás és a biró alig mondhatja, hogy az érdemetlenség kérdése nem vizsgálható. A házassági jog rendszere szerint a bontóoki vétkesség a tartás kérdésével kapcsolatos érdemetlenség kérdésétől teljesen különválasztandó kérdés. Vagy: a tartás kérdésével kapcsolatba hozott érdemetlenség — a bontás alapjául érvényesített tények bontóoki jellegétől különválasztva szemlélendő. A Házassági Törvény a 72., 98. és 99. §-okkal kapcsolatos tartást (102. §.) valóban csak a felek vagyoni viszonyai szempontjából nézi. Az indokok kifejtik, hogy a H. T, 90. §-nak a „nem vétkesség"-re vonatkozó álláspontját az ideiglenes nőtartás kérdésére is elfogadni nem lehet, mert az ideiglenes iiőlartás kérdésekor: „a vétkesség kérdése még jogszerükig eldöntve nincs"! A bontóokid érvényesitett tények tekintetében ez igy is van és gyakorlatilag ezt nem is teszi vitássá senki, ámde (jz nem zárja ki azt, amit elvi szempontból kívánok kiélezni, hogy: a bontóokul érvényesitett tényeken kivid és rólag a peresfelek vagyoni és kereseti viszonyaihoz mérten — módo* sithatja, ellenben a vétkességi jogalap tekintetében nem érintheti. A m. kir. Kúriának állandó gyakorlata szerint ugyanis az érvénytelenségi és a bontóper keretében H. T. 72., 98. és 99, §«okkal kapesolatban a H. T. 102. §*ban megszabott ideiglenes nőtartás kérdésében a vétkesség kérdése és ennek keretében az érdemetlen* ség kérdése teljesen figyelmen kivül marad és ebből folyóan a járás* bíróság ítéletének a Pp. 674. §. utolsó bekezdése alapján kért módo* sitása keretében sem lehet az érdemetlenség kérdésével foglalkozni. Eme jogi álláspont folyományaként a kir. Ítélőtábla indoko* lása is nyilván téves, amidőn a járásbíróság Ítéletében foglalt marasztalást azért nem módosítja a k és relémnek megfelelően, mert az érdemet lenséget megállapító erköcs telén magatartás az alperes* s e 1 szemben meg nem állapíttatott. Az érdemetlenség — bármily mérvű legyen is — a Pp. 674. §* nak keretében nem vizsgálható, tehát a felperes felfolyamodása nem helytálló és igy annak a Pp. 557. i>*a értelmében helyet adni nem lehetett. Budapest, 1928. évi november hó 28*án. (P. III. 7140—1928.)