Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2. szám - Dr. Elemér Balogh: Zur Frage der Verzugszinsen [könyvismertetés]

25 A 39. Hatóság felelőssége. A fellebbezési biróság kimerítő és helyesnek jelentkező okfejtése szerint az I. r. alperes (lakáshivatali elnök) a felperes egész magatartásából következtetve joggal tehette flö, hogy a felperes bútorainak a részére kiutalat P.-utcai lakásba való áthelyezése akadályokba fog ütközni s ennek elkerülése végett intézkedett akként, hogy a felperes bútorai elszállítás helyett, a végrehajtató beleegyezésével, a kiürítendő lakás két helyiségében raktároztassanak el. Figyelembe véve, hogy a végrehajtásnak ilykép való foganatosítása a 2222/1923. M. E. sz. rendelet 27. §-a rendelkezésének megfelel, amennyiben az ott emiitett szükség esetét az I. r. alperes nem alap nélkül látta fennforogni, a végrehajtás foganatosítása, — bár az nem a már hivatkozott miniszteri rendelkezés szerint történt, — szabályellenesnek nem tekinthető. Ebből folyólag tehát az I. r. alperes terhére a hivatali kötelesség vétkes megszegése meg nem állapitható. De nem állapitható meg abból sem, hogy a bútorok elhelyezésére meghatározott két szoba az elraktározás céljára nem volt megfelelő s azok ott a megrongálódás veszélye nélkül nem voltak berakhatok, mert az I. r. alperesnek, aki a végrehajtás foganatosítása iránt csak rendelkezett, de a foganatosításnál jelen nem volt, a helyiségek alkalmatlanságáról, —• amint a fellebbezési biróság megállapította, — tudomása nem volt, előzetesen megszemlélni pedig a helyiségeket nem tartozott, mivel mint a lakáshivatal elnöke ily eljárásra kötelezettnek nem tekinthető. Az I. r. alperes eljárása tehát a hivatali kötelesség vétkes megszegése nélkül történt s igy kártérítési kötelezettsége meg nem állapitható. Nem állapitható meg a II. r. (kir. kincstár) alperes kártérítési kötelezettsége sem, mert a felperes az ő kötelezettségét az I. r. alperes jogellenes eljárásáért való felelősségre alapította, — utóbbit azonban a fentiek értelmében jogellenes eljárás nem terheli. (Curia P. VI. 1280/1927. — 1928. november hó 6.) A 39= Baleseti járulék. Jogszabály, hogy a szülő a nagykorú gyermeket is eltartani köteles, ha a gyermek munka- és keresetképtelen. S minthogy kk. W. M. az anyja elhalálozása folytán, s ekkéi^t az anyát ért baleset következményeként az őt megillető ettől a tartástól elesett, helyesen kötelezte a fellebbezési biróság az alperest kk. W. M. részére, annak 24-ik életévét meghaladó időre is járadék fizetésére. (Curia P. VI. 9018/1926. — 1928. szeptember 4.) A 40. Érdemetlenség özvegyi jognál. A tényállásból kitűnik, hogy az emiitett időben az alperes H. J.sal ágyassági viszonyban élt, már; pedig az az özvegy nő, aki ágyassági viszonyt folytat, az öz-