Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2. szám - Dr. Elemér Balogh: Zur Frage der Verzugszinsen [könyvismertetés]

22 amihez képest a kezesség terjedelme a főkötelezettség mindenkori terjedelme szerint igazodik: annálfogva az anyagi jognak megfelel a fellebbezési bíróság Ítéletének az a rendelkezése is, amely szerint II. r. alperest (a készfizetőkezest) az M ./: alattiban vállalt készfizetői kezessége alapján, az I. r. alperessel egyetemlegesen 1.000.000 koronának meg a kereset beadásától számított 5% kamatának, még pedig az I. r. alperes (az egyenes adós) által történt fölvételekor volt értékében leendő megfizetésében szintén marasztalta. (Curia P. V. 1848/1927, 1928. november 13-án.) A 311. Kölcsön valorizációja. A peresfelek a 10. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv tartalma szerint egyezően adták elő, hogy a készpénzkölcsön egy részének 1918. év elején történt visszafizetése idejében az alperes komoly és határozott Ígéretet tett arra, hogy az 1914. év előtt átvett kószpénzkölcsönnek még hátralévő 14.000 koronára rugó részét akkor fizeti vissza, ha a pénznek értéke ismét jó lesz, mert a 14.000 koronát is jó pénzben vette át. A felperes hozzájárulásával tett ennek az ígéretnek tartalmából okszerű a következtetés arra, hogy az alperes a pénzromlás következményeinek elhárítása okából a kölcsön címén átvett még hátralékos összegnek ugyanolyan értékben való megfizetésére vállalt kötelezettséget, mint a milyenben azt kapta, — már pedig, ha a felek a pénz értékváltozásának következményeit megállapodással kifejezetten rendezték, ugy a felek jogviszonyára az 1928. évi XXII. t.-c. 11. §-a értelmében ez a megállapodás lehet csak egyedül irányadó. A felek érvényes ügyleti akaratán nyugvó ezzel a megállapodással szemben az alperes netáni vétkes fizetési késedelmének kérdése teljesen közömbös, — a követelés átértékeléséhez való felperesi igény jogossága ellen az alperes részéről emelt panasz ennélfogva nem volt alaposnak elfogadható. Miután pedig a felek megállapodása a készpénzkölcsönnek a pénz valóságos értékcsökkenéséhez képest megállapítandó átértékelésére irányult, — az átértékelés mérve szempontjából az alperes vagyoni viszonyai sem birnak súllyal, mert a felhívott törvény 11. §-át abban az esetben is alkalmazni kell, ha a pénz váratlanul nagy értékcsökkenése folytán a kikötés az adósra hárit aránytalanul súlyos terhet. (Curia P. III. 8319/1927, 1928. október 24-én.) A 311. Gazdasági lehetetlenülés és valorizáció. Valamely visszterhes jogügyletnek gazdasági lehetetlenülés okából való hatálytalanítása csak akkor foghat helyt, ha a bíróság a felek vagyoni helyzetére vagy az eset körülményeire tekintettel a szerződésből eredő pénztartozás átértékelését nem tartja célravezetőnek arra nézve, hogy a szerződós megkötése után az általános gazdasági