Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2. szám - A megrendelések gyüjtéséről szóló törvény ellenére létrejött ügylet érvényessége

80 zés segédeszközéül a közérdekű szempontok figyelembevételét is igénybe veszi, egyáltalán nem megnyugtató. Az adott esetben arról van szó, hogy egy 34 kat. hold terjedelmű birtokkal rendelkező kizgazda motorekét rendelt ós a Kúria arra utal, hogy a törvény célja az volt, hogy a kisbirtokosokat megóvja a gazdasági erejüket és szükségletüket meghaladó gazdasági gépek megrendelésétől és hogy ez a közérdekű szempont az 1900. évi XXV. t.-c. rendelkezéseit szigorúan értelmezendővé teszik. Eltekintve attól, hogy ha a konkrét eset szereplőin túlmenve általános elvi szempontokhoz nyul a biróság, akkor mindkét ellenérdekű fél közgazdaságilag méltánylandó érdekei számbaveendők, nézetünk szerint a Kúria döntése még jogilag sem helytálló. Ami a gazdasági érdekeket illeti, az in integrum restitutio elrendelése abban az időpontban, amikor a megrendelő már egy őszi és tavaszi szántást a géppel elvégzett, a gép eladójára mindenképen méltánytalan, mert a használt állapotú gép értékében sokkal többet vészit, mint amennyit a használat mérvének megfelelő használati dij kipótol. A Kúria álláspontja szerint az alakszerütlenül létrejött jogügylet hiányossága mindaddig fennáll, amig utóbb az előirt alakszerűségek mellett a megegyezés létre nem jön. Ezen álláspontnak végső konzekvenciája az volna, hogy a vételár teljes kifizetése után az elévülési határidőn belül a vevő bármikor jelentkezhetne az ügylet érvénytelenségére hivatkozással a vételár visszafizetése iránti igényével, amely igény a jelzett kúriai állásfoglalás alapján teljesen jogszerűnek volna mondható. Reá kell mutatni arra is, hogy ha a. biróság azt is feladatának tartaná, hogy az egyes megrendelők gazdasági viszonyai szempontjából a megrendelés észszeriiségét felülbirálja, ugy ezzel szinte lehetetlen feladatot háritana a bíróságokra. Tisztán jogi szempontból az itelet azért aggályos, mert a Kúria, noha hivatkozik indokolásában arra, hogy a törvény szerint az ilyen alakszerütlen ügylet a megrendelővel szemben hatálytalan, az indokolás további okfejtése során akként fogja fel a dolgot, mintha a törvény az alakszerütlen ügyletet hatálytalannak mondaná. A megrendelővel szemben való hatálytalanság a törvény azon álláspontját jelenti,, ,hogy a törvény itt úgynevezett sántitó jogügyletet létesít. A törvény tehát nem nyújtja az abszolút védelmet, amit az ügylet hatálytalansága jelent, hanem a sántitó jogügyleti minősitéssel számol azzal a lehetőséggel, hogy a megrendelőnek esetleg érdekében állhat az alakszerütlen ügylet érvényesítése is, amely az eladóra mindenképen kötelező. A sántitó jogügylet ebbeli jogi természete pedig az, hogy ha a törvény által védett fél a maga jogát érvényesiti, akkor ő ezt teljes joggal megteheti, amely jogérvényesítés esetén a sántitó charaktere az ügyletnek véget ér. Már pedig a megrendelt tárgyak