Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2. szám - A megrendelések gyüjtéséről szóló törvény ellenére létrejött ügylet érvényessége

79 letét, amelynek jövedelméből remélt a hitelező is kielégítést, ismételten kisérleteztek azzal a megoldással, hogy az adós hitelezőjének jelképileg átadja zálogjogi lekötöttséggel a le­kötendő ingóságokat, a hitelező azt rendszerint egy zálog­tartó kirendelésével átvettnek kijelenti, de maguk a zálogtár­gyak fizikailag továbbra is az adós birtokában maradtak. A igyakorló ügyvédség ezt a kényszer expedienst mindig aggá­lyosnak találta ós kénytelen volt a feleket figyelmeztetni, hogy a zálogjog érvényessége adott esetekben a bíróságok megitélése szerint kérdéses leheL a végeredmény az volt, hogy igen sok ügylet a kellő biztonság elérhetésének hijján a közgazdaság kárára elmaradt, existentiák önálló megélhetés lehetőségétől üttettek el ós az üzleti forgalom is rövidséget szenvedett. Az ingó jelzálogjog megteremtését célzó törvényhozási előmunkálatok azt a reménységet keltették, hogy az itt mu­tatkozó bajokon jövendő jogunk segíteni fog. Sajnos, ugy látszik, ez a reménység egyelőre megfeneklett. Annál örven­detesebb, ha most a Kúria egy legújabban hozott határozatá­val (Pk. V. 7439/1928.) ebben a kényes kérdésben a közgazda­sági érdekek teljes figyelemmel tartásával állást foglalt és kimondotta, hogy a zálogtartó kirendelésével symbolikusan átadott tárgyakra még ha azok az adós birtokában maradtak is, érvényesen szereztetett meg a zálogjog. A konkrét tény­állás teljességéhez hozzátartozik az is, hogy az adós telepén a zálogtárgyakon a zálogjogi lekötést tudtuladó tábla helyez­tetett el. A Kúria a törvényszék azon végzését, amely a zálog­jogot fizikai átadás hijján a magánjogi törvénykönyv javas­latára is utalással érvénytelennek mondotta ki, megváltoz­tatta. Pusztán az érdekelt felek magángazdasági szempontjá­ból támasztható aggályokat is figyelembe véve, ezek el­hárítására is ott van az . egyes tárgyakon elhelyezett tábla figyelmeztetője, ós a fentiek értelmében az egyetemes köz­gazdasági érdek is az ilynemű zálogjogi lekötöttség érvényes­ségének elismerését sürgette. A gazdasági körök bizonyára hálásan fogják tudomásul venni, hogy a Kúria ezt a sokáig tisztázatlan kérdést a gazdasági szükségletek irányában ren­AA megrendelések gyűjtéséről szóló törvény ellenére létrejött ügylet érvényessége. A kir. Kúria P. IV. 9585/1928. sz. határo­zatával (Hiteljogi Döntvénytár 1928. évf. 80. eset) kimondotta, hogy az 1900. évi XXV. t.c. szerint hatálytalan jogügylet utó­lagosan sem válik hatályossá azáltal, hogy a megrendelő a vétel tárgyát átvette, arról váltót adott és ismételten ujitó váltókat adott és a vételtárgyat használatba vette. Ez a döntés, bár igen messzemenően a jogszabályértelme­dezte. B. S.

Next

/
Thumbnails
Contents