Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2. szám - A kényszeregyesség joghatálya a közkereseti társaság kilépett tagjára

78 a tényállás az volt, hogy a közkereseti társaság egyik tagjának kilépése után, a most már egyéni céggé átalakult üzletet, annak tulajdonosa ugyanazon szövegű cég alatt folytatta, mint amilyen cég alatt a megszűnt közkereseti társaság be volt jegyezve. Helyesen emeli ki a Kúria itt azt a szempontot, hogy ez a cégazonosság a kényszeregyesség joghatályának megítélése szempontjából közömbös, mert jogokat és kötelezettségeket nem a cég, hanem annak neve alatt az egyén vagy a társaság szerez, már pedig ha a cégből az egyik tag kilépett, ugy az egyesség joghatálya a cégben visszamaradt s nem az abból kilépett tagra terjed ki. Az a körülmény sem változtat ezen a jogi helyzeten, hogy az egyéni cég a közkereseti társaságnak jogutódja lévén, voltaképen a hitelezők egy része még a régi társaság ellen fordulhat. A k. e. rendelet 92. §-ában 3. bekezdése folytán ugyanis nincs akadálya annak, hogy az adóssal együtt vagy egyetemlegesen kötelezettek továbbra is kötelezettségben álljanak és az egyesség joghatálya csupán az adósra vagyis az egyességi eljárás meginditása időpontjában volt társasági tagokra terjedjen ki. A Kúria Ítéletének indokolása, mely egyébként, mint arra már korábbi cikkemben is rámutattam, a^ osztrák és német joggyakorlatban kialakult álláspontnak is megfelel, remélhetőleg tiszta helyzetet teremt e kérdésben és a. birói gyakorlatban vitán kivül állóvá teszi azt az egyedül helytálló felfogást, hogy a k. e. joghatálya a közkereseti társaságnak vagy betéti társaságnak csupán az eljárás meginditása idején meglévő tagjaira terjed ki s nem azokra, akik már korábban kiléptek. Dr. György Ernő. Ingózálogjogszerzés symbólikus átadással. Az ingó jelzálog-jognak jogrendszerünkben való ismeretlensége mellett a gazdasági érdekeltségnek különösen egyes foglalkozási ágak körében (a sörgyáraknak a korcsmárosokhoz, csaposokhoz való jogviszonyában) állandóan érzett szükséghiány volt, hogy a folyósitandó kölcsön biztonságát nem lehetett kellőkép megalapozni. Nyitva állott ugyan az a lehetőség, hogy az adós már előre a kölcsön felvétele előtt egyességet kössön a hitelezővel 24 órás teljesitósi idővel ós az egyesség alapján a hitelező végrehajtás utján szerezzen zálogjogot, de ennek az eljárásnak jelentékeny költségessége a kerülő úttól függetlenül is távoltartotta a legtöbb esetben a feleket ennek az eszköznek az igénybevételéhez. Hogy a zálogtárgy továbbra is megmaradhasson az adós kezén és annak gazdasági körében betöltse a maga szerepkörét és az adós folytatni tudja üz-