Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2. szám - A biztositási ügynöki rendelet

73 ügynök tudomásának a perben sokszor perdöntő kérdését nem lett volna szabad nyitott kérdésnek hagyni. Az ügynökök részére rendszeresített meghatalmazás nézetem szerint nagyon üdvös rendelkezés. Sokszor tapasztaltuk, hogy a biztosítottak az ügynökről nem tudták — vagy nem akarták tudni —, hogy melyik társaság részére gyűjti a biztositási ajánlatokat. A rendelet 1. §-ában előirt okiratszerű meghatalmazás és az 5. §. második bekezdésében foglalt intézkedés alkalmas arra, hogy a kellő gondossággal eljáró és az ajánlatot aláiró biztosított az ügynök személyére vagy a biztosító intézetre vonatkozó alaptalan kifogásával a limine elutasittassék. Örömmel fogják üdvözölni ugy a biztosítók, mint a biztosítottak táborában a rendelet 9. 10. és 11. §§-ait, amelyek az ügynökkel szemben biztosítják a biztosító magánvállalatok m. kir. állami felügyelő hatóságának az ellenőrzési részben pedig a bírságolási jogát. Azzal a rendelkezéssel, hogy a felügyelő hatóság az ügynököt működésétől jogerősen eltilthatja, meg lesz akadályozva azon visszaélés lehetősége, hogy egy elbocsátott ügynök sorrajárva azon feleket, akiknek biztosításait már előbb feladta a biztositónak, ujabb aláírást osal ki és az ajánlatot más biztositónak adja fel. Reméljük, hogy a rendelet a gyakorlatban sok vitát fog kiküszöbölni és beváltja a megjelenéséhez fűzött reményeket. Dr. doberdól Breit Zoltán. Most jele HÍ meg Dr. Baji* Ipnác i budapesti ügyvéd Tételes magyar nemzetközi magánjog cint ü könyve, amely a törvényeinkben és birői gyakorlatunkban kijegecesedett külföldi viszonylatú magyar magánjog teljes rendszeréi adj<i. Bolti ára 10 P. UIIÉUHPÉP