Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 3. szám - Az 1927. év magánjogi és hiteljogi birói gyakorlata
58 sík fel közvetlenül, ezen hivatalosan szervezett központi felvevőhelyhez juttathatják az ügydarabokat. A hiteles forditások közvetítése magánforditó irodák részéről és ezen közvetítés mindennemű elősegítése elzárással is büntethető kihágást képez. Jogirodalom. Az 1927. év magánjogi és hitel jogi birói gyakorlata. írták:, dr. Glücksthal Andor, dr. Huppert Leó és dr. Varcninai István. (Polgári Jog könyvtára, 5-ik füzet.) A szerzők személyének bizonyos átcsoportosítása dacára, szürke táblájában ismerősként üdvözölhetjük e könyvet, amely az 1926. évi joggyakorlat ismertetése után, most az elmúlt év joggyakorlatának összeállítását adja. Előrebocsájtom, amivel végeznem kellene: a mű célkitűzésénél, irányánál és tartalmánál fogva hiánytpótló és ezért gondos áttanulmányozását gyakorló jogásztársaimnak melegen ajánlom. Mi a szerzők céljai Tudott dolog, hogy magánjogunkban a birói joggyakorlatnak mily fontos szerepe van; ez enyészteti el a jogi közmeggyőződés szerint belső igazságukat vesztett törvényi jogtételeket, ezi kelti életre az uj jogot; ebben érlelődnek meg igen sokszor, előbb tétova kísérletek után, majd egyre erősbödő és végül kitérést nem engedő erővel az uj törvények alapgondolatai és sokszor részletei is. Lassan alakul tehát magánjogunk, de folyton alakul. Az antropológia tanítja, mennyi idő elteltével nincs az emberben egy atom sem a régiből; tételes magánjogunk is ilyesformán van. Lassan változik, de változik. Aki tehát az élő jogot ismerni akarja, nem elég, ha egyszer megtanulta, mert annak folytonos alakulása és változása elengedhetetlenül szükségessé teszi, hogy állandóan figyelemmel legyünk az átalakulással járó uj anyagra, a birói joggyakorlat bőséges termésére: az uj jogra. Van is sok döntvénytárunk. Hónapról-hónapra, de hétről-hétre is, a jogi lapoknak immár tekintélyes száma közli felsőbíróságaink elvi érdekű határozatait, hosszabb-rövidebb terjedelemben. Ám ezek a döntések a maguk elszigeteltségében korántsem tudják azt a didaktikai célt szolgálni, amelyért tanulmányozásuknak időt, erőt és pénzt szentelünk. Mért! Mert esetenként megjelenve e döntések csak holt masszát adnak, hiányozván belőlük az az összekötő anyag, amely egységes képpé fogja össze őket és amely rámutat arra, hogy mi az egyes esetekben a visszatérő, merre vezet az alakulás