Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3. szám - Az 1927. év magánjogi és hiteljogi birói gyakorlata

59 útja, mi tehát a várható jogfejlődés iránya PB lielyes-e a jelen álláspontja a múltéval szeml)en. Ennek a feladatnak a betöltésére vállalkoztak a szerzők, amikor az elmúlt év döntvényanyagának szisz* temtikus és kritikai összefoglalását adják. És tegyük mindjárt hozzá, hogy a legteljesebb eredménnyel vállalkoztak. Kétségtelenül helyes felfogásuk szerint a joggyakorlat ismertetése távolról sem jelent egyel azzal, hogy a felsőbirósági döntéseket, mint mozaikokat, egymás mellé állítják, hanem azt, hogy a heterogén döntésekben igyekeznek az átfogó kapcsolatokat megtalálni és azokra rámutatni ugy, hogy az egyes jogterületekről egy egységes tükörképel adjanak, nem pedig elkülönült darabkákat. Szerzők feladatukat ebben látják és feladatuknak meg is f( lelnek. Ez az oka azután annak, hogy könyvünket nem csupán az esetek tömegei, — ami. ha szükséges is, de semmiesetre sem elégséges előfeltétele az általuk helyesen kitűzött cél megvalósításának — hanem magukból a döntésekből derivált összekötő szöveg és kritikai részletek dagasztják közel másfélszáz oldalnyira. Szerzők a már emiitetteken kivül azt is feladatuknak tekintik, hogy az egyes kérdésekben mégnyilvánuló irányváltozásokhoz a maguk egyéni kritikájával szóljanak hozzá. így tesznek, hogy csak néhány példára mutassak rá, a következő kérdésekben: A felperes által emelt viszontvétk< sségi kérelem kérdése (12. lap), szoy jetházasságok érvényessége (u. o.), magánjogi esáhitás (18. lap), kézizálogjog alapítása tekintetében a gazdasági élet könnyítő tendenciája és a birói gyakorlat merev elzárkózása (25. lap), a bilaterális turpitudó esetén követett joggyakorlat ujabb fejleményei, figyelemmel különösen a készkiadások követelhetése és a már megtörtént teljesítés visszakövetelése tekintetében (30. lap), az ügyleti feltétel beálltának rosszhiszemű provokáíasá, mint a Ptkj. 765. §-ának inverz alakja (u. o.), ügyletegység kérdésének egyedi elbírálása (32. lap), a kártérítési kamattörvény nem alkalmazásának helytelenitése az értékromlástol függetlenült esetekben, figyelemmel tőkeszegénységünkre és a hitelszükségletre (40. !•), balesetkártéritési elméletek (48. lap), a kölcsÖnvaJ*>rizációs gyakorlat bírálata és a mai tagadó álláspontban való megbékélés (56- és 121. lap), az ági vagyon pótlása tárgyában hozott döntések ellentmondására való rámutatás (86. lap), az özvegyi jogra való érdemetlenség ujabb gyakorlata (87. lap), öröklési igények valorizációja (94. 'lap), az üzletátruházás megállapíthatóságának kérdése pozitív és negatív irányban (97—98. lap), az szolgálati