Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3. szám - A háború hatása az ellenséges államok hozzátartozóinak egymásközti jogviszonyaira 1. [r.]

korlatot helytelennek tartom, mert amit az üggyel összefüggő­leg jogosan meg is tehetek, azt kilátásba is helyezhetem. Itt azon­ban csak arra az elentétre akarok rámutatni, ami a fenyegetés magánjogi gyakorlata és a büntetőbírósági Ítélkezés között fenn­forog. Mert nyilvánvaló, hogy ha valaki egy súlyos testi sértés miatti feljelentéssel való fenyegetés utján bir rá valakit egy megállapodás aláírására, a zsarolás feltétlenül fennforog, mert a szerződési ügy és a büntetőfeljelentés alapja között nincs összefüggés, ugyanakkor polgári bíróság nem lát ebben a fenye­getésben olyan akaratkorlátozó körülményt, mely a megállapo­dást megtámadhatóvá tenné. Éppen abban van jelen esetben az erkölcstelenség, hogy, mint a Curia mondja, feltételezhető, hogy felperes vagyoni áldozatot hozott annak következtében, hogy egy más különálló bűncselekmény miatt alperes kezében volt. Mindenesetre kívánatos a büntető és polgári birói gyakor­lat egyöntetűsége. Sz—i. Gazdasági lehetetlenülés lakásbérletnél. Bérlő a bériéti szer­ződés hatálytalanítását kérte gazdasági lehetetlenülés okából. A fellebbezési bíróság a keresetet elutasította. A Curia nem adott helyt a felülvizsgálati panasznak és a fellebbezési bíróság íte­letét helybenhagyta azzal az indokolással, hogy a laka sok és üzlethelyiségek bérlete tekintetében a gazdasági válság egész tartama alatt állandó és ismételten kiadott kormányrendeletek nyilvánvaló célja az volt, hogy bérleti szerződésekből eredő jogo­kat és kötelezettségeket a változó gazdasági viszonyokba méltá­nyosan beillesszék. E rendeletek a bérek megállapítása és a fel­mondás korlátozása, majd a szabad forgalom fokozatos heh l e­állítása tekintetében már figyelembe veszik és jogilag méltá­nyolják azt a joghatást, amelyet a változott gazdasági viszonyok a bérbeadó és a bérlő jogaira és kötelezettségeire gyakorolnak. (Curia P. VI. 2537/1927. szám.) Ez az indokolás megfelel a gazdasági lehetetlenülés kifejlett jogi fogalmának. A gazdasági lehetetlenülés nem állandó, normá­lis gazdasági életben alkalmazandó kotelemmegszüntetési ok. hanem csak a gazdasági életnek rendkívüli, társadalmi, politi­kai katasztrófák által előidézett, előre nem látható, általános hatású változásai esetén, mint a méltányosság biztosító szelepe jöhet használatba. Másrészt az ilyen válságok éppen álltalános jellegüknél fogva bizonyos helyen és bizonyos fajta szerződésekre hasonló hatással vannak. Ha tehát törvény vagy rendelet már tekintettel ezekre a katasztrofális eseményekre a szerződő felek jogaira és kötelességeire vonatkozólag bizonyos változtatásoka! tesz, akkor ezzel az előreláthatatlan helyzet folytán bekövetkezett eltolódásokat helyrebillentette és így a birói gyakorlatnak nincs szüksége és joga ahhoz, hogy ezeket a körülményeket külön és másféle módon figyelembe vegye. • Sz ->. Az egyetemlegesség meglazítása. A Curia P. VII. 2029/1927. sz. határozata (Hiteljogi Döntvénytár 1928. évf. 1. sz.) kimondja, hogy az egyik váltóadós által biztosítékul letett összeg a váltó kifizetésének tekintendő, ha a letét oly meg­állapodás ellenében történik, hogy a váltóper a többi adós ellen folytattassék. A Döntvénytár szerkesztője kritikai megjegyzést Eüz a határozathoz, amelynek lényege az, hogy „a váltóbirtokos az egyetemlegesen kötelezett adósok közül bármelyik ellen járhat el, tehát ha azt teheti, joga van ahhoz is, hogy valamelyik

Next

/
Thumbnails
Contents