Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1-2. szám - A zárt ügyvédség kérdéséhez

11 volna idézve (Pp. 376. és 670. §.), nyilvánvaló, hogy a fellebbezési biróság eljárási jogszabályt sértett, amidőn a személyes megjelenésre idézett féllel szemben az eskü alatti kihallgatásra való idézés jogkövetkezményeit vonta le s ezért a megállapított tényállás az ügy érdemi megvizsgálására alkalmas nem lévén: a fellebbezési biróság Ítéletét feloldani kellett. (Curia P. III. 9393/1926. 1927 október 19.) Vagyonfelügyelő kincstári követelés kielégítésével ennek helyébe lép. A kir. Curia — szemben a másodbirósági döntéssel — elfogadja az elsöbiróság végzésének arra vonatkozó helyes indokolását, hogy P. I. volt vagyonfelügyelő a külön kielégítésre jogosult kir. kincstár követelésének kiegyenlítésével ennek a hitelezőnek a helyébe lépett s így a külön kielégítési joggal terhelt ingók eladásából befolyt összegből a Cs. T. 52. §-a értelmében elismert követelése tekintetében a csődhitelezőket megelőző külön kielégítésre tarthatott igényt. Ezért a tömeggondnok javaslatának megfelelően hozott az a csődválasztmányi határozat, hogy a volt vagyonfelügyelőnek a kir. kincstár követelése kifizetéséből származó követelése a vételárösszegből kiutaltassék, megfelel a Cs. T. 55. §-ának s igy nincs ok a határozat jóváhagyásának a megtagadására. (Curia Pk. VII. 3519/1927. 1927 október 18.) Fellebbvitel ítéleti indokolás ellen. Az ítélet indokolása csak annyiban támadható meg fellebbvitellel, ha az határozati jelleggel biró, tehát olyan megállapítást tartalmaz, mely az ítélet jogerőre emelkedése esetében alkalmas lehet arra, hogy a felek jogviszonyait itélt dolog hatályával rendezze. (Curia P. I. 2378/1926. 1927 október 13,) * = A korábbi jog inkább arra helyezte a súlyt, vájjon az indokok kérdéses tartalma a kereseti kérelemmek tárgya volt-e? így C. 8250/ 1907. sz., Mj. Dt. II. 171. V. ö. C. 1369/1905. V. sz., Hjogi Dt. I. 27.; C. 186/1904. sz., Grill XII. 1327. sz., valamennyit idézi Kovács Marcell I. kiad. II. 516. 1. 97. j. A Pp. 411. §. 1. bek. ugyanezt a szempontot hangsúlyozza s azért a fenti ítéleti kijelentést ezzel a szűkítő értelmezéssel kell interpretálni. 940 C 03 942 C 03 "'ei'uj'^s" ^ "^P- ötödik fejezetében sehol nincs olyan rendelkezés, amely az alapperben eljárt birót az újított perben való részvételből kizárná, a T. Ü. Sz. 38. §. utolsó bekezdésében foglalt az a rendelkezés pedig, hogy a perujitási kereset lehetőleg az alapperben el nem járt bírónak osztandó ki, csupán az ügyvitel keretébe foglalt célszerűségi intézkedés, mely azonban, amint az a „lehetőleg" kitételből is kitűnik, még az ügyvitel szempontjából sem feltétlenül kötelező. A Pp. életbelépése előtt, amikor a birói egyezség ellen perújításnak nem volt helye és a birói egyezség semmiségi keresettel is csupán néhány semmiségi okra korlátozottan volt megtámadható, a birói gyakorlat — a törvény és a perjog elvei ellenére —- megengedte a birói egyezségnek uj keresettel való megtámadását (lásd a Pp. min. indokolását); a Ppt