Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1-2. szám - A szellemi munkások munkanélkülisége

23 ezt a kereskedelmi ügyletekre való vonatkozásban a Kt. 263. §-a világosan ki is mondja, amidőn kijelenti, hogy „az a kö­rülmény, hogy valaki hivatalánál, állásánál, iparrendészeti, vagy más okoknál fogva kereskedelmi ügyletekkel nem foglalkoz­hatik, a kereskedelmi ügyletek minőségére és érvényességére .befolyással nincsen". Az adott esetben az alperesnek a meg nem támadott tény­megállapítás szerinti az a ténykedése, hogy mint az ügyvédi kamaránál bejegyzett gyakorló ügyvéd a fuvaros felperessel a m. vásárcsarnok épitésénél felmerült földmunkák végzésére al kalmi egyesülésre lépett, ebből a célból és egyéb ilyennemű munkák iparszerü folytathatása végett a neje részére az ipar­hatóságnál iparigazolványt váltott, de a felperessel közösen vállalt emiitett ügyletben a saját nevében mint üzlettárs a sa­- ját pénzének befektetésével vett részt, tartalmilag nem ütközik tiltó törvénybe; az a körülmény tehát, hogy az ügyvédi rdtts.-ról szóló 1874. 34. t-e. 10. §-a az ügyvédet eltiltja olyan foglalkozás üzletszerű folytatásától, amely ügyvédi hivatásának vagy állásának tekin­télyével össze nem fér, esetleg alapul szolgálhat az ügyved el­len megindítható valamely eljárásra, de nem vonhatja maga után az ügylet érvénytelenségét." (P. IV. 3225/1927. szám.) Azt hiszem, a Kúria Ítéletének indokolása nem azt a jog­zugaimat fejezi ki, amelyből a döntés eredt. Mert nyilvánvaló­lag az ügylet céljának megvalósulása és a szerződő ügyvéd kö­vetelésének kielégítése éppen abba a törvényes célba ütközik, amit az ügyvédi rendtartás 10. §-a elérni kiván. Tulajdonképen a Kúria döntésének alapja az az érzés, hogy ez a körülmény nem sérti annyira a közérdeket, hogy az ügylet semmiségének szankcióját vonja maga után. Az ügylet semmisége különben lehetőleg azért is kerülendő, mert az érvényesnek vélt ügylet harmadik személyeknek erre alapitott érdekeit is érinti. Azon­ban olyan esetben, mikor a contra legem ügylet semmisége, illetve a törvény ellen cselekvő követelésének meg nem Ítélése csak az ő kárával jár, a követeléstől a birói jogsegély mindig megtagadandó. A fenti döntés csak megnehezíti az etikailag ér­tékesebb elem versenyfeltételeit. A tágabb lelkiismeretű ügyvéd például egy nagy proviziókövetelés megszerzése céljából haj­landó lesz az esetleges fegyelmi eljárás folytán kijáró feddés rizikóját magára venni. Végeredményben pedig törvényellenes cselekedetéből tekintélyes anyagi hasznot huz. Érdekes megfigyelni azt is, hogy mig törvényellenes ügy­letek külön rendelkezés hiányában, sokszor nem vonják maguk után az ügylet semmiségét, addig tételes törvénybe nem ütköző, de erkölcstelen követelésektől a birói jogsegélyt megtagadják. Szóval, ugy a törvényellenes, mint a jó erkölcsökbe ütköző ügy­letek megítélésénél az erkölcsi és a közérdek sérelmének sulyos­Sz—L Azonnali hatállyal való felmondás. Szolgálattétel felmon­dási idő alatt. Alperes munkaadó felperes mint alkalmazottjá­nak felmondási idejére nézve menthető tévedésben lévén, 1925 február havi illetményét csak véglegesen mentesítő nyugta el­lenében volt hajlandó kifizetni, azonban mikor felperes levele folytán tévedéséről értesült, részére az illetmény fenntartásnél­küli kifizetéséről intézkedett. Felperes rögtöni hatállyal való fel­mondással élt, azonban még február 10-én küldött levelében is annak okát említés nélkül hagyta és csak később hivatkozott a fenti körülményre, mint okra. A Kúria az eddigi gyakorlat-

Next

/
Thumbnails
Contents