Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 9-10. szám - A könnyelmű válások megakadályozása

212 sek kapcsán ismertette. Dr. Vági József „Zálogjog és quasi zálogjog" címen a -zálogjog és a vele rokon jogi intézmények (törvényes zálogjog, megtartási és visszatartási jog stb.) elemzését adta és e tarka alakulatoknak egyszerüsitését tartotta célszerűnek. Legközelebb megkezdi a társaság Magyarország magántörvénykönyvének 'javasíiatával 'kapcsolatos (előadássorozatát, melynek során többek között dr. Beck Salamon, dr. Gaár Vilmos, dr. Meszlény Artúr, dr. öchuszter Rudolf és dr. Szladits Károly tartanak előadást. Az Ügyvédek Reformszövetsége a kebelébe tömörült ügyvédek intenziv munkálkodása mellett ügyvédi kérdésekben nagyon komoly tevékenységet fejt ki. Programmja keretében október 30-án jési november 6-án a Budapesti Ügyvédi Kör helyiségeiben vitaértekezletet hivott össze, amelyen az ügyvédi munkaalkalmak kérdését exponálták. Az előadók nagyon ügyesen osztották meg az anyagot egymás között. Dr. Helle László a közigazgatási jog, dr. Szalay Zoltán a büntetőjog, dr. Nyulászi Alajos a pénzügyi jog, dr. Priesender László a perenkivüli eljárások és végül dr. Zoltán József a polgári peres eljárás keretein belül mutatkozó ügyvédi munkaalkalmak kérdését boncolták. Az előadók mindvégig érdekes fejtegetéseiből leszürödött az a tény, hogy nagyon sok Ügyvédi munkaalkalmat lehetne teremteni a 'jogkereső közönség legcsekélyebb megterhelése 'nélkül. A tvitában résztvettek közül kiemeljük Popper Tódort, a budapesti kamara főtitkárát, aki az ügyvédi munkaalkalmakat a kamara nézőpontjából ismertette, dr. Szegő Ferenc és dr. Vészi Mátyás általánosságban szóltak hozzá a vita anyagához és hangot adtak az ügyvédség azon óhajának, hogy az elhangzott eszmék felhasználásával induljon meg végre egy komoly és hathatós propaganda az ügyvédség érdekében. Dr. Nagy Dezső Bálint adó- és illeték-kérdésekhez, dr. Glücksthal Andor a perenkivüli munkaalkalmak kérdéséhez szóltak hozzá. A többi felszólaló: dr. Rakovszky Menyhért, dr. árvátfalvi Nagy István, dr. Leopold Elemér, ifj. dr. Szigeti László, dr. Huppert Leó, dr. Wagner György és dr. doberdói Breit Zoltán az előadói vélemények t^gyes részeivel foglalkoztak felszólalásukban. A vitaértekezlet befejezéséül dr. Varannai István, a Reformszövetség elnöke, foglalta össze az elhangzott indítványokat és eszméket és bejelentette, hogy dr. Vészi Mátyás indítványára a Reformszövetség ezen ankét anyagát széles körben, lehetőleg nyomtatásban is, terjeszteni fogja, végül annak ugy az értekezleten megnyilvánult, imint az életben lépten-nyomon felbukkanó óhajnak adott nyomatékos kifejezést, hogy az ügyvédség kívánja a munkaalkalmak sürgős kiszélesítését, de mindig csak a jogkereső közönség érdekeinek szigorú szem előtt tartása mellett. Ehhez képest sürgősen szükséges, éppen a közönség érdekében, hogy egyes olyan eljárások során, ahol ma az ügyvédi képviselet fakultatív, sőt