Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 9-10. szám - A csendes társaság létjogosultsága

206 malomépületböl állott. Ezen ingatlant azonban a csödnyitást 19 nappal megelőzőleg az egyik hitelező kérelmére végrehajtási árverés utján elárverezték. Az árverés nem emelkedett jogerőre, hanem felfolyamodás folytán csak a csödnyitást követöleg 9 hónappal vált megtámadhatatlanná. Éppen ezért a telekkönyvi hatóság az elrendelt csődöt a foganatosított árverés dacára jogerősen feljegyezte az ingatlanra. A csődeljárás folyamán a csödválasztmány a tömeggondnokkal szabályszerű egyezséget köt, melyben megállapítják, hogy mennyi az általános tömeget és mennyi az ingatlant terhelő tömeggondnoki költség és készkiadás. Ezt az egyezséget a icsödbiróság először a Cs. T. 164. §-a értelmében megküldi a telekkönyvi hatósághoz a jelzálogos hitelezők meghallgatása céljából. A kitűzött határnapon a megjelent hitelezők a tömeggondnoki költségeke! nem kifogásolták s ezért a csődbíróság azokat most már jogerősen jóváhagyta. Ezen előzmények után jön az ingatlan sorrendi tárgyalása. A tömeggondnok előnyös tételként kéri sorozni a Il-ik kényszeregyezségben megállapított vagyonfelügyelői diját ég a külön tömegeti terhelő tömeggondnoki diját és készkiadásait. A telekkönyvi hatóság legnagyobb meglepetésre az 1410/1926, M. E. sz. rendelet 89. §-ának imperativ rendelkezése dacára és az élő joggyakorlat (C. V. 2021/1927) ellenére a vagyonfelügyelői dij sorozását mellőzte, végzését azzal indokolva, hogy a vagyonfelügyelő nem szerezve zálogjogot a jelzálogos hitelezők előtt, öt sorozni nem lehetett! A tömeggondnoki dij sorozását szintén mellőzte a telekkönyvi hatóság azon az alapon, hogy az árverést a csödnyitás előtt 'foganatosították. Nem vette tehát figyelembe a. már jogerősen jóváhagyott egyezséget és a csőd feljegyzését sem. A tömeggondnok a végzést megfolyamodta a törvényszékhez, a másodfok azonban minden törvényes rendelkezés ellenére, a végzést teljes egészében helybenhagyta. Ezzel minden további jogorvoslat teljesen el van zárva, mert a V. T. 199. §-a szerint csak a megváltoztató másodfokú végzések ellen van helye további felfolyamodásnak. Semmi további reparációnak ez ellen a törvénysértő végzés ellen nem lévén helye, a tömeggondnok kénytelen erkölcsi igazának tudatával beérni és tudomásul venni, hogy miután csödügyében általános tömeg nincs, 3 évi közmegbizatásból végzett fárasztó és komoly munkájáért nem kap semmi díjazást. Mindezekből pedig azl a rezümét akarom levonni, hogy a végrehajtási eljárásban speciálisan az ingatlan árverési hirdetmény és a sorrendi végzés ellen a törvény által engedélyezett egyfokú felfolyamodás kevés jogorvoslatot biztosit a félnek. Ez a két végzés kiváló fontosságánál fogva sokszor óriási vagyoni érdekek felett dönt és tekintve, hogy két egybehangzó végzés esetén a fél minden további lépéstől meg van fosztva, ki van téve egy helybenhagyó és helytelen másodfokú végzés esetén a legnacyol)1) injuriáknak. A polgári peres eljárásban bármily csekély lesvén a per substratuma, joga van a félnek perujitásral élni, sőt nincs is a perújítás korlátozva, ugy, hogy vélt iga-