Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 9-10. szám - A csendes társaság létjogosultsága

205 mert itt a férjnek bizonyos tekintetben személyiségi jogát sérti, ha egy nö, aki még most is az ö nevét viseli, a házastársi kapcsolatra való utalással, közbotrányt okozó életet él és nevére szégyent hoz. De a végleges tartásnál tisztán vagyon­jogi szolgáltatásról van szó, mely a férj házasságjogi vétkes­ségén alapszik, a házasság megszűnése után pedig a nőnek a tételes jog szerint kötelezettsége volt férjével szemben nincs és igy ilyennek megszegéséről szó nem lehet. JA [Kúria Ítélete jogpolitikai, társadalmi és etikai okokból pro és kontra vitat­ható, ezeket az, érveket itt felhozni nem akarom. Csak meg­állapítom, hogy az ujabb joggyakorlat bizonyos halványabb, lazább házastársi kötelezettségeket konstruál a nö terhére, aminek megszegését érdemetlenségnek nevezi ós valami ke­gyeletszerü jellege van a volt férjjel szemben, a nö bizonyos tekintettel tartozik lenni arra, hogy volt férjére szégyent ne hozzon. Felvetődik az a kérdés, hogy ilyen jogi szerkezet mellett lehet-e más okokból a végleges nötartás kötelezettségét a nő­nek viselkedése miatt megszüntetni, pl. ha a volt feleség volt férjét uton-utfélen alaptalanul rágalmazza, öt tettleg bántal­mazza, élete vagy testi épsége ellen valami cselekményt követ el? A következetesség azt kivánja, hogy ezeket az eseteket is igenlöleg döntsük el. Ezzel szemben a Kúria P. III. 7249/1927. számú ítélete szigorúan a bontóper vagyonjogi tekintetben való végleges fel­számolási jellegét emeli ki, mikor kimondja, hogy a vétkes férj a vétlen nőnek la házasság fennállása alatt tett ajándékait utólagos1 hálátlanság cimén vissza nem követelheti. Az előbbi végleges nötartási döntés mellett ez nem következetes, de néze­tem szerint jogilag sem megokolt. Az ajándékozást jellegétől nem fosztja meg az, hogy az házastársak között történt és a Ht. 89. §-ának különleges intézkedése, mely a vétlen házas­társnak külön visszakövetelési jogot ad a vétkes házastárssal szemben külön hálátlanság bizonyítása nélkül, nem szünteti meg az ajándékozásra vonatkozó jogszabályokból eredő álta­lános jogokat, A házasság megszűnése után a felek megszün nek házastársak lenni, de továbbra is megmaradnak ajándékozó és megajándékozott minőségükben. i Ifj. dr. Szigeti László. Jogorvoslat a végrehajtási eljárásban. Egy vidéki gőzma­lom tulajdonosa 1925-ben fizetésképtelen lett és megkérte maga ellen a kényszeregyezséget. Az egyezségi eljárás folyamán a kényszeregyezség létrejött, de az adós nem tudván teljesíteni, 1926-ban ujabb kényszeregyezséget kér, amelynek folyamán az eljáró törvényszék az eljárást megszünteti és ezen végzése jog­erőre emelkedésétől számított 6 hét alatt a malomtulajdonos ellen megnyitotta a csődöt. Mindkét kényszeregyezségi eljárás­ban vagyonfelügyelőül és csödtömeggondnokul a törvényszék ugyanazon ügyvédet nevezte ki. Csödvagyon számot nem tevő ingóságtól eltekintve a jelzálogos hitelezők által a Cs. T. 26-29. §§-ai szerint már megtámadhatatlan zálogjogokkal megterhel

Next

/
Thumbnails
Contents