Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 9-10. szám

186 sának ez-e a helyqs utja? Kérdem, vájjon a kötelesség- és felelősségérzetnek nem egy magasabb fokát jelenti-e az, ha ez az ország minden gazdasági energiáját a jövő felé koncentrálja."* A törvény jogpolitikai célja tehát oda irányult, hogy az átértékelés területén az eddigi bizonytalanság helyén végleges rend teremtessék, olyan rend, melyben megbizhatik a gazdasági életnek minden alanya egyaránt és amely többé ujabb bomlásnak kitéve nincsen. A harmadik cél: gazdaságpolitikai. E téren az egyes jeljemzö törvényhozói kijelentések idézését is mellőzhetjük, mert hiszen ugy a törvényelökószités, mint az. országgyűlési vita szinte teljes egészében e cél, mint probléma körül forgott. A törvény kihasitott oly területeket, amelyekre az átértékelés gondolatát még csak belépni isem engedi. (Államadósságok, záloglevelei:, takarékbetétek stb.) A közgazdaság egy egybefüggő, ezer .szállal egybefonódott szövevény. Hogy vájjon a magasabb állameszme, a külföld bizalma, a középosztály védelme szempontjából helyes és bölcs rendszabály volt-e az átértékelésnek nagy körben való kizárása, ez tulnyomólag politikai kérdés és igy e megbeszélés keretébe nem tartozik. Annyi azonban kétségtelen, hogy a törvényhozónak nem lehetett szándéka a közgazdaság egységes területét két élesen elválasztott réiszre hasítani és az egyik részen felállított tilalommal szemben a másik részen az átértékelés áldását bőségesen, két1 kézzel osztani. Hogy súlyos méltánytalanságok elkerültessenek, szükség volt ,a magánjogi viszonylatok egész sorozatában az átértékelhet és törvényi kijelentésére. A törvény gazdaságpolitikai jelentősége azonban éppen abban áll, hogy megállapította, merre vezet a határ a régi igazságtalanságok kiküszöbölése és uj gazdasági visszásságok teremtése között. E határ megvonása súlyos feladat volt és nehéz küzdelmekbe került. Ha előfordulhatnak is egyedi sérelmek, az ország közgazdasága a határmegállapitásban megnyugodott. Még pedig főleg és egyedül azért, mert1 magasra értékeli e határvonás gazdaságpolitikai jelentőségét, azt, hogy az végleges és a béke csendjét jelenti. VI. A törvény jogtörténeti pozíciójának és vezető céljainak bemutatóiul álljanak itt ez uj határnak egyes állomásai. # 1. A tiszta készpénzkölcsöntartozás az átértékelésből általában ki van zárva. Az -eredeti törvényjavaslat ez általános szabály alól csupán igen szük kivételeket ismert, amelyeket azután a képviselőház pénzügyi és igazságügyi bizottsága jelentősen megtoldott. E toldás lényegében abból állóit, hogy megengedtetett a kölcsön átértékelése akkor is, ha a hitelező magát a pénz értékcsökkenése ellen egészen vagy részben megvédte és az a dolog, amelybe a kölcsön összegét -befektette, természetben még tulajdonában van, vagy az azért kapott ellenérték megvan. Már most felüti a fejét az értelmezés. Előre küldött Örsei a méltányosságot, az analógiát emlegetik. A magyarázat maga 8 Lakatos Gyula (1927 december 14. 103. ülés. Képv. Napló 312. oldal).