Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 9-10. szám

187 pedig szól ugy, hogy a „dolog" szó ós a „természetben meglétei" kritériuma nem vehető ós igy nem veendő szó szerint. Ha pél­dául az adós a kölcsönt kereskedelmi üzletbe fektette és az üzlet még ma is fennáll és továbbra is az adós tulajdonában van: az átértékelés kimondandó lenne. Ez az értelmezés — nézetünk szerint — nyilt szembe­helyezkedés a törvény jogtörténeti helyzetével és .a törvényhozó szándékával. A, törvény lezárta a joggyakorlati elvek fejlődé­sét; a törvényhozó pedig nem akart uj kaput nyitni uj bizony­talanságok és uj ellentétek behatolásának. A dolog tehát marad­jon csak dolog, a szó szigorú jogi értelmében és ne változzék át vagyonösszességgé; a természetben meglétei pedig maradjon az., a kifejezés valóságos jelentősége szerint és ne'Változzék át­vitte, képlegessé. 2. A mesgyének egy másik jelentős pontja: a •devalvált pénzzéj már teljesített tartozások kérdése. Ha az állam tar­tozásai körül folyt vitától eltekintünk, ez a pont volt a legheve­sebb harcok tárgya. Itt mutatkoztak legélesebben a törvény ha­talmi szavával való rendezésnek egyedi igazságtalanságai, de itt nyilatkoztak meg egyúttal legkomolyabban a súlyos gazda­sági következmények irányában táplált aggodalmak is. „Az általános szempont, amely osztatlanul elfogadtatott... az volt, hogy a teljesítéssel befejezett ügyletekre az átértékelés tekinte­tében visszatérni ne lehessen."9 „A vita le van zárva, ezzel ki van mondva az, hogy az értékét vesztett pénzben történt telje­sítést is a bíróság teljesítésnek kell, hogy elfogadja."10 „Mag­nyugodhatunk abban, hogy a javaslat'... a jogtalanságok or­voslása érdekében elment a lehetőség határáig akkor, amikor kivételesen megengedi a megszűnt követelések felélesztését."11 A vitának eredménye egy megegyezéses megoldás volt — kompromisszum, mely szabálykép a felélesztés kizárását mondja ki ós e szabály alól csak két kivételt állit fel: az egyi­ket a törvény 14. §-ában a kötelmek tekintetében teljes általá­nosságban, a másikat a 15. §-ban a < -alád- és örökjogi jog­ügyletek vonatkozásában. Ez a kompromisszum éppen a vita élessége és (hajszálrészletessége* folytán olyannak tekintendő, mely az ellentétes szempontok és érdekek közepette teljes pon­tossággal fejezi ki a törvényhozó akaratéit és a törvény szán­dékát, melytől váló gyakorlati eltérés tehát, még ha a legcse­kélyebb is, világos megtagadása ez akaratnak és szándéknak. a) Az általános kivétel birói honorálásának négy előfel­tétele van: 1. a devalvált1 teljesítés időbeli elhelyezése, 2. a záros határidőn belül való jogérvényesítés, 3. a hitelezőnek az értéke­vesztett teljesitéssel okozati összefüggésben álló tönkrejutása, 9 Kálnoky-Bedő Sándor (1928 február 1. 121. ülés. Képv. Napló 320. oldal). 10 Kálnoky-Bedő Sándor (1928 február 1. 121. ülés. Képv. Napló 320. oldal). 11 Dr. Juhász Amdor (1928 március 21. 29. ülés, Felsőházi N;ipló 179. oldal).

Next

/
Thumbnails
Contents