Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 9-10. szám

Az első cél: a világosság. „A jogszabályoknak célja nem csak az, hogy a bírónak az Ítélkezésben zsinórmértékül szolgáljanak, hanem az is, hogy a felek a biróí nt igénybevétele nőikül is meg tudják állapítani, miiben áll a kötelezettségük."3 „Nem lehel módot nyújtani arra, hogy a bíróságok pereikkel árasztatván el, ezeknek a pereknek elintézésével a jogbiztonságot és jogszilárdságot veszélyeztesék."4 ..A jogkereső közönség érdekeire... rendkívül veszedelmes, ha nean támaszkodhatik biztos... szövegű törvényekre, hanem egyelőre bizonytalan, csak majd a jperben, a legfelsőbb bíróság által kimondandó jogszabályra támaszkodva kénytelen megkisérleni a maga igazságának érvényesitését."-"' íme három jellemző nyilatkozat, egyik a törvény előkészítőjének, a másik a végrehajtó hatalom képviselőjének, a harmadik a birói szervezet kimagasló egyéniségének kijelentése. És mindhárom egybehangzóan nyilvánítja a törvény céljául azt, hogy világosan, mindenkire egyformán kiterjedően és többénem bolygat hatóan állapitsa meg az érvényes jogtételeket. A második cél: jogpolitikai. A birói gyakorlat mindjobban kiépítette a felértékelés szabályait, hol itt, hol ott hódított uj területei a valorizáció számára és nem volt semmiképen som biztos, hogy ennek a szerteágazó továbbhaladásnak hol vannaic a végső határai. A jogszabályok tekintélyének és a gazdasági élet megerősödésének pedig nincsen nagyobb ellensége a bizonytalanságnál. Kérdés, „hogy ha edldig késett ez a törvényjavaslat, miért szükséges ennek mostani megalkotása... Szükséges volt ... abból a szempontból... hogy a bíróságok gyakorlata a valorizáció terén kiterjeszkedő volt és nem volt tisztán látható, hogy meddig fog menni ez a kiterjeszkedés . . . Szükséges volt megteremteni a törvényi lehetőségei és a törvényi rendelkező-, arra, hogy ez a valorizációs kérdés -a magyar közgazdasági életből egyszer már végre valahára teljesen kikapcsolt a ssék a magánjogi viszonylatokban."" „Ezúttal a rendezés súlypontja tulajdonképen a magánjogi átértékelésen nyugszik és pedig azért, mert a kérdésnek ezt az oldalát most feltétlenül véglegesen rendeznünk kell, hiszen nem lehet' szó arról, hogy a törvényhozás még egyizben foglalkozzék a magánjogi valorizáció kérdésével és újra felzavarja a gazdasági élet, megállást nem türö menetét."7 „Kétségtelen, hogy morális ég tiszteletreméltó álláspont le.: volna az, amely a múltra is tekint és a múltban felmerült igazságtalanságokat enyhíteni és reparálni igyekszik legalább a lehetőség mértékéhez képest. De kérdem, vájjon tecsonkított és anyagi erejében is megtorpant ország törvényhozá3 A törvényjavaslat miniszteri indokolása. 11 12. oldal. 4 Pesthy Pál igazságügyminiszter (1028 január 20. t u. ölés. Képy. Napló 160. oldal). 5 Juhász Andor, a Curia elnöke (1!)2S március 21. 29. ülés. Felsőházi Napló 178. oldal). 6 Pesthy Pál (1928 március 22. SÖ. ülés. Felsőházi Napló 200. ottL)'. 7 Juhász Andor (1928 március 21. 29. ülés. Felsőházi Napló L76. oldal).